HOLNAP - KÖZÖSEN

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének felelősséget kell vállalnia tagjaiért és teljesítenie kell társadalmi küldetését. Tagjaival szembeni legfontosabb kötelezettségei: érdekeik érvényesítése, szociális biztonságuk és munkaerő-piaci helyzetük erősítése. Társadalmi küldetése a demokratikus jogállam és a sajtószabadság védelme, az újságírás szakmai színvonalának javítása.

Céljai elérése érdekében a MÚOSZ-nak valós társadalmi súlyt kell szereznie. Éppen ezért olyan - a politikai és a gazdasági hatalomtól független - civil szerveződéssé kell válnia, amely világnézeti meggyőződéstől, lakó- és munkahelytől, szakterülettől és életkortól függetlenül, önkéntesen tömöríti mindazokat, akik a magyar sajtóban fő- vagy mellékállásban, vállalkozóként vagy státuszban dolgoznak, vagy dolgoztak.

Tagság
Mivel a MÚOSZ az újságíró-társadalom egészét igyekszik tömöríteni, tagja lehet mindenki, aki igazolhatóan a sajtó valamely területén dolgozik, a szövetség két tagjának ajánlásával rendelkezik, és a felvételi kérelmével jelzi a szervezet szabályainak elfogadását. Ez a liberális szemlélet természetesen nem zárja ki, hogy egy nagyobb létszámú tagfelvételi és tagnyilvántartási bizottság, egy széles körben megvitatott és elfogadott szabályrendszer alapján végezze munkáját.

Ennek a bizottságnak kell gondoznia egy olyan tagnyilvántartást is, amely a jelenleginél naprakészebb és bővebb információkat tartalmaz, és alkalmas arra, hogy a tagságról olyan felmérések születhessenek, amelyek jelzik a legfontosabb változásokat. A MÚOSZ-nak e bizottság révén a szövetségen kívüli újságírókról is ismeretekkel kell rendelkeznie.

Érdekvédelem
Az érdekvédelem alapját a tagok adják, ezért az akkor lehet eredményes, ha sikerül feléleszteni a szolidaritást, és a MÚOSZ hosszú távon olyan szervezet lesz, amely a tagságának - és nem bármilyen gazdasági vagy politikai hatalomnak - köszönhetően megkerülhetetlen, ha a szakmát érintő kérdés kerül szóba, s amelyből kimaradni egyenlő a szakmai ellehetetlenüléssel.

A MÚOSZ-nak a tagok - és olykor a be nem lépő szakmabeliek - kollektív és egyéni érdekeit több szinten kell védenie.

Az érdekvédelem legfontosabb szintje a médiavállalkozásoké, hiszen a bérek, a munkakörülmények és a kiegészítő juttatások ügyében itt kell megegyezni. Éppen ezért a modern médiaipar - tehát a szélesen vett szakma - részét képező kiadóvállalatok (és az elektronikus médiumok működtetői) nem tekinthetők az újságírók ellenségeinek. A kiadókkal minél több kérdésben kell tárgyalni és együttműködni, mert vannak - vagy lesznek - közös ügyek, például a szakmai színvonal, a szociális biztonság vagy a sajtószabadság védelme.

A parlamenti és kormányzati szinteken lobbizni kell az olyan, a szakma számára elfogadható törvények és jogszabályok megalkotásáért, amelyek segítik az újságírók munkáját, és védelmet biztosítanak. A szövetségnek tudnia kell a kormány szakmát érintő terveiről, hogy időben felléphessen a kollégák érdekeinek védelmében. (Az érdekvédelemnek ezen a szintjén jelentős szerep vár a sajtójogi bizottságra, és az új kommunikációs stratégiára.) A sikeres érdekvédelem érdekében a MÚOSZ-nak hozzá kell járulnia a tagság szociális biztonságának javításához, az élethosszig-tanulás programjával pedig munkaerő-piaci helyzetük megszilárdításához. Ezenkívül szolgáltatásaival és programjaival fokoznia kell a tagok kötődését a szövetséghez.

Szociális biztonság
A MÚOSZ egyik kiemelt feladata a tagok szociális biztonságához való hozzájárulás, azaz halálozás, rokkantság, nyugállomány és tartós munkanélküliség esetén a valódi segítség. A tagság összetartozását erősíti, ha nehéz helyzetekben számíthat a szövetségre. Középtávú cél egy szociális háló megteremtése, amely az éves tagdíjbevétel 50%-ára alapozott kollektív biztosításra épül. Finanszírozását egy olyan biztosító végzi, amelyik vállalja, hogy az évi többmilliós befizetésért cserébe a bajba kerülő tagokat jelentős összeggel segíti. A munkáltatók bevonásával megnövelt biztosítási díj ellenében bővíthető lehet a támogatottak köre, és emelkedhet a támogatás mértéke.

A tartósan vagy átmenetileg munkanélkülivé váló kollégák segítése a Szolidaritási Alapítvány feladata, amelynek forrásait az szja 1%-a, az újságíróbálok bevételei és az önkéntes adományok növelhetik. Szorgalmazni kell ugyanakkor, hogy a szociális segélyek helyett a valóban újságíróként dolgozni akaró - és tudó - kollégák újrakezdéséhez nyújtson támogatást az alapítvány.

Élethosszig-tanulás
A MÚOSZ a szakmai színvonal emelése, a tagok munkaerő-piaci esélyeinek növelése, és az utánpótlás nevelése érdekében saját oktatási rendszert működtet.

A rendszer egyik feladata, hogy támogassa az újságírók élethosszig történő tanulását. Ez a támogatás megvalósulhat a Bálint György Újságíró Akadémián saját kurzusok (pl. szakmai mesterkurzusok) szervezésével, a tagok által igényelt tanfolyamok (pl. internetes képzés) befogadásával, vagy külső oktatási programok (pl. nyelvtanfolyamok) finanszírozásával. Hosszú távú cél, hogy - legalább a nyugdíjazásáig - minden tag a MÚOSZ Élethosszig tanulás programja keretében 3-5 évente új képességet/képzettséget szerezzen.

Az oktatási rendszer fontos pillére a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémia (BGYA), amelynek az egyetemeken és főiskolákon kívül zajló újságíró-képzés vezető intézményévé kell válnia, továbbá a megfelelő szakmai utánpótlás nevelés érdekében az újságíró-képzőhelyek minősítési programjában kezdeményező és meghatározó szerepet kell játszania. Elengedhetetlen, hogy a BGYA-n olyan értelemben is akadémiai munka folyjon, amely saját kutatásokra alapozott publikációkat, és átadható (értékesíthető) tematikákat eredményez.

Valószínű, hogy a MÚOSZ megfelelően működő oktatási rendszeréhez a kiadók és a szerkesztőségek partnereként - felhasználóként - csatlakoznak. A programnak hozadéka lehet a szövetség újságíró-szakkönyvekre specializálódó könyvkiadói tevékenységének fellendülése is.

Közösségteremtés
A tagok ne csak akkor érzékeljék, hogy a szövetséghez tartoznak, amikor tagdíjat fizetnek, vagy megkapják a Magyar Sajtót! Alkalmakat kell teremteni, hogy a MÚOSZ közreműködésével újságíróként és magánemberként is találkozhassanak.

A közösségi szakmai találkozók legfontosabb színterei a valódi tartalommal megtöltött szakosztályi programok, a helyi csoportok szakmai rendezvényei és az apparátus által szervezett nagyobb események. Eddig is léteztek olyan programok, amelyek egy-egy szakterületen dolgozók összetartozásának erősítése mellett a szövetség presztízsét is növelték (pl. filmkritikusok-díja), de számukat növelni kell.

A MÚOSZ vállalhat szabadidős közösségi programokat is, amelyek elsősorban a szakosztályoktól elkülönülő klubokban valósulhatnak meg. Miért ne szervezhetne a MÚOSZ például szerkesztőségek közötti kispályás foci-bajnokságot? Miért ne lehetnének olyan családi napok, amelyek a közös kikapcsolódást szolgálják?

Az összetartozás tudatát erősítheti a szakma emlékeinek ápolása. Ezért hosszú távú cél egy sajtómúzeum megnyitása.

Szolgáltatás
Szolgáltatni kell, hogy a tagok könnyebben és hatékonyabban végezhessék munkájukat. Ennek érdekében a székházat egy olyan szolgáltató házzá, információs központtá kell alakítani, amelyet a vidéki és a budapesti kollégák, a szabadúszók és a státuszban lévők is testre szabottan tudnak használni. (Könyvtár, informatikai kabinet, találkozóhely, megfizethető étterem és presszó, pályázati adatbázis, jogi és adótanácsadás, rendezvényekhez jól felszerelt helyiségek biztosítása.) Szolgáltatni kell azoknak is, akik bármilyen - vállalható - módon a szakmát kívánják támogatni vagy segíteni (pl. pályázatok kiírásával.) El kell érni, hogy aki újságírókkal szeretne találkozni - azaz bármilyen sajtónak szóló rendezvényt szervez -, annak lehetséges helyszínként először a Magyar Sajtó Háza jusson eszébe.

A szolgáltatásokat a helyi csoportok révén a fővároson kívül élő kollégáknak is biztosítani kell (pl. vidéki MÚOSZ-tanfolyamok vagy programok révén). A szolgáltatás része az újságírók országos egészségügyi kontrolljának megteremtése és valódi működtetése, illetve a kollégák rekreációs lehetőségeinek szélesítése.

A jól működő szolgáltató-rendszerhez elengedhetetlen a MÚOSZ-igazolvány megújítása: valódi tartalmat hordozó, intelligens-kártya, bővülő számú elfogadó hely.

A sikeres érdekvédelemhez a fenti feladatokat meg kell valósítani! Ehhez azonban a megreformált egyesület hatékony működtetésére van szükség.

A szervezet
A hatékony működéshez nem szervezeti, hanem tartalmi megújulás kell. (Terjedelmi okokból csak a legfontosabb módosítási javaslatokat jelezzük!) Küldöttgyűlés: A küldöttek mandátuma elválik a tisztújító-küldöttgyűléstől. Küldötteket ötévente - először 2005-ben, a mostani küldöttek mandátumának lejártakor - választ a tagság. Tisztújító küldöttgyűlést viszont maximum 3 évente kell rendezni, azaz legközelebb 2007-ben. Így a küldöttek véleményét, a folyamatos informálás és az internet kínálta lehetőségek kihasználásával - fajsúlyos esetekben - a küldöttgyűléseken kívül is ki lehet kérni.

Választmány (döntéshozó szerv): A folyamatos informálás és kapcsolattartás mellett a testületet jól előkészített döntési helyzetekbe kell hozni.

A választmány 60 fős lenne, amelyből 20 helyet a megyék és a főváros képviselői, egy-egy helyet az örökös tagok és az aranytollas újságírók, egy helyet a MÚOSZ társult tagjai, egy helyet a klubok képviselője, 16 helyet pedig a szakosztályok foglalnak el. Húsz személyt a tisztújító-küldöttgyűlés delegál. A választmányt a soraiból választott elnök irányítja, működését saját szabályzat határozza meg.

Elnökség (végrehajtó szerv): Az operatív, napi munka végrehajtója. Az elnökség tagjai a bizottságok elnökei, a helyi csoportok és a szakosztályok egy-egy képviselője, valamint az elnök (összesen 11 fő).

Állandó bizottságok

Etikai bizottság: Elvetjük a "vádlói" feladat bizottságra testálását, hiszen a testület elé panaszt bárki beterjeszthet.

Érdekvédelmi bizottság: Akkor fog még jobban és hasznosabban működni, ha a megelőzésre is hangsúlyt fektet. Feladata a kollégákat ért egzisztenciális sérelmek feltárása (bejelentés nélkül is), ezekre az érdekelt felek bevonásával megoldások keresése, az ügyek utolsó utáni pillanatig való követése, és a levonható tanulságok összegzése, publikálása. Ennek a bizottságnak kell a nyilvánossághoz fordulnia, ha bármelyik tag érdekeit megsértik, nem kell a választmányra vagy az elnökségre várnia.

Oktatási, továbbképzési és sajtótörténeti bizottság: Koordinálja az Élethosszig tanulás programját, felügyeli a BGYA-t, a könyvtárat és hozzálát a sajtótörténeti gyűjtemény felállításához. Két állandó albizottsága a Sajtónyelvi Bizottság és a Kiadói Tanács. Tagfelvételi és tagnyilvántartási bizottság: Feladatait az "A tagság" című fejezet rögzíti.

Sajtójogi bizottság: A szakmát érintő jogszabályokat folyamatos kontroll alatt tartva javaslatokat készít azok szükség szerinti módosítására. Rendszeres jelentésekben tájékoztat az általánosítható jogi ügyekről és ítéletekről.

Külügyi, EU-integrációs és határon túli kollégák ügyeivel foglalkozó bizottság: Nevéből adódik az új bizottság legtöbb feladata, amelynek felállítását az ösztönözi, hogy az EU-csatlakozás előnyeit a szövetség és a tagok is ki tudják használni, és a MÚOSZ felkészüljön a magyar újságírók uniós érdekvédelmére. A bizottság feladata, hogy a jelenleg elhanyagolt határon túli kollégákat és szerkesztőségeket integrálja a szervezetbe. (Ennek egyik első lépése a határon túli kollégák tagdíjának bevezetése.)

Szociális és támogatási bizottság: A jelenleginél bővebb feladatokat a program "Szociális biztonság" című fejezete tartalmazza.

Gazdasági és gazdálkodási bizottság: A bizottság felállításának célja, hogy a benne dolgozó gazdasági szakújságírók jóvoltából tehermentesítse a választmányt és az elnökséget a bonyolult gazdasági ügyek hosszas megvitatása alól. A testületnek olyan alternatívákat tartalmazó javaslatokat kell kidolgozni, amelyekből a döntésre jogosultak gyorsan és világosan választhatnak.

Ellenőrző bizottság: Elnöke nem tagja az elnökségnek. Funkciója a gazdasági ügyek felügyeletén túl kiterjed a határozatok végrehajtásának ellenőrzésére is.

Helyi csoportok, szakosztályok, klubok

Helyi csoport: Cél, hogy minden vidéken élő kolléga tartozzon valamelyik helyi csoportunkhoz. Helyi csoportot 5 kolléga alapíthat azokon a településeken, ahol ilyen még nem működik. A csoportoknak az adott településen kell leképezniük a MÚOSZ-t, minél több központi funkció gyakorlati átültetésével.

Szakosztályok: A szövetség szakmai tevékenységének legfontosabb, autonóm színterei, amelyeket - az alapításuktól kezdődően - minden lehetséges eszközzel támogatni kell. A szakmai tevékenységet folytató szakosztályokat és a hobbikat megjelenítő klubokat a jövőben el kell különíteni. A szakosztályi munka hatékonysága érdekében rövid távon végre kell hajtani a működésüket - tagságukat, szervezeti felépítésüket, finanszírozásukat - érintő reformot.

Gazdálkodás
Meg kell teremteni a gazdasági feltételeit annak, hogy a kitűzött célokat az új szervezet meg tudja valósítani. A tagok és a társadalom által támasztott igényeknek eleget tegyen, a pártoktól és a gazdasági érdekköröktől egyenlő távolságot tartson: hogy független maradhasson. Ehhez megfelelő alap a jelenlegi ingatlanvagyon, és az eddigi éves költségvetés. A vagyon kezelését azonban szakemberekre kell bízni.

Rövid távú cél a szövetség likviditásának biztosítása. Középtávon meg kell találni azt az ingatlanhasznosítási formát, amelyet a szövetség vállalni tud (pl. hitelfelvétellel vagy saját források átcsoportosításával), és amelyik a legnagyobb bevételt biztosítja. A budapesti ingatlanok esetében nem támogatható az értékesítés, ezzel szembeni alternatíva a profikra bízott bérbe adás. (A székház is több bevételt termelhet, ha újra, valóban az újságírók háza lesz.)

A balatoni ingatlanokról sem szabad lemondani. Inkább egy szakmai befektetővel olyan közös céget kell létrehozni, amiben a MÚOSZ az üdülőkre vonatkozó használati jogát, a partner pedig az ingatlanok felújításához szükséges forrásokat, és az üzemeltetési gyakorlatát apporttálja. Az így létrejövő cég MÚOSZ-ra jutó profitját a szövetség működtetésére lehet fordítani, miközben az üdültetés lehetőségéről sem kell lemondani.

Középtávon át kell alakítani a szövetség költségvetését. Ennek egyik pillére, hogy a tagdíjak a jövőben nem képezhetik a napi működés alapját. Az új elv szerint a tagdíjak 50%-át a szociális biztonságra, 20%-át a belső kommunikációra (MaSa-előfizetés, honlap, stb.), 15%-át az apparátusra lehet fordítani, 15%-át pedig a szakosztályok, helyi csoportok vagy valamelyik alapítvány támogatására utalhatják a tagok.

A működéshez szükséges pénzt az ingatlanok bérbeadásából, a támogatók felajánlásaiból, vállalkozói tevékenységből, pályázatokból és a tagdíj egy részéből kell előteremteni. A kiadási oldalon feltétlenül kell egy olyan tétel, amelyet a helyi csoportok és a szakosztályok pályázatok önrészeként használhatnak fel.

Apparátus
Az apparátus feladata, hogy a társadalmi munkában dolgozó tisztségviselők munkáját segítse, az elfogadott programok megvalósításához hátteret biztosítson, gondozza a vagyont és teremtse elő a költségvetés bevételi oldalát. Létszámát a konkrét feladatok és a szövetség anyagi lehetőségeinek ismeretében kell meghatározni.

Elengedhetetlen, hogy a küldöttgyűlésen elfogadott programhoz és az új alapszabályhoz igazítva - rövid távon - elkészüljön az apparátus új szervezeti és működési szabályzata. Nélkülözhetetlen, hogy az apparátust végre vezessék, így nélkülözhetetlen egy hozzáértő, a szervezet programját elfogadó és megvalósító ügyvezető alkalmazása.

Kommunikáció
Megfelelő kommunikáció nélkül nem lehet célt érni, ezért a MÚOSZ-nak a jövőben új módon kell kommunikálnia: a tagjaival, a társadalmi munkában tisztséget vállalókkal, a szakma más szervezeteivel, a politikai és gazdasági hatalommal és a társadalommal. A jelenlegi egyszólamú, egy archoz kötődő kommunikációt, többarcú, szakterületi kommunikációnak kell felváltania. Ebben szerepet kell vállalniuk a szakmai munkát végző szakosztályoknak, a tagságot megjelenítő választmánynak, és a szakértő elnökségnek.

Bajnai Zsolt (Bp.), Balassa Tamás (Kaposvár), Bod Tamás (Békéscsaba), Gergály Krisztina (Tamási), Herczku Tünde (Nyíregyháza), Hornyák Tibor (Bp.), Kallus György (Bp.) Kleb Attila (Bp.), Kurucz Adrienn (Bp.), L. Simon László (Bp.), Simányi József (Gödöllő), Szabó Zoltán Attila (Bp.), Szegő Krisztina (Bp.), Török Tünde (Balatonfenyves)