"A XIX. század utolsó harmada és a XX. század első másfél évtizede a gyors kapitalista fejlődés időszaka volt Magyarországon. A kiegyezés viszonylagos stabilitást teremtett: a gazdasági, kulturális, politikai és a civil szféra egyaránt rohamos fejlődésnek indult. A sajtóban feloldották az előzetes cenzúrát, és visszatértek a sajtószabadság 1848-as elveihez.

A fővárosban, de más nagyvárosokban is nagy lendülettel terjedt a magyar sajtó, és nem utolsósorban ez is hozzájárult ahhoz, hogy a főváros lakossága nyelvében is egyre inkább magyarosodott. 1900-ban már csak a lakosság 6,3%-a nem tud magyarul, míg 39%-a csak magyarul tud.

Szélesedni kezdett az írni-olvasni tudó városi középréteg, a polgárság, mely a nagyvárosban való tájékozódáshoz igényelte az információt; különböző civil szervezetek, szakmai egyesületek, jótékonysági egyletek, kulturális és önképző körök alakultak, melyek meg akartak nyilvánulni, és keresték a kapcsolatot a nagyközönséggel."

Írta: Dr. Kováts Ildikó
Megjelent: MÚOSZ Évkönyv 1996