Ez az élelmiszerromlás egyértelmű jele, ami esetleg a csapolt sörben lévő E coli baktériumtól következhet be. Miért lehetséges ez? Minőségbiztosítási vagy élelmiszerbiztonsági kérdés? A HACCP hiánya vagy a tájékoztatás hiánya forog fenn? Jogszabályi hézagról vagy kereskedői nemtörődömségről van szó? A fogyasztók érdeke azt kívánja, hogy mindezeknek utána járjunk, ezért sajtó kerekasztal beszélgetés formájában megkérdeztünk szakértőket arról: mi folyhat ki a sörcsapokon?

A kerekasztal beszélgetésen élelmiszerbiztonsági-, egészségügyi-, fogyasztóvédelmi hatósági szakértők (FVM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály, MgSzH Központ, NFH, GVH), civil fogyasztóvédők és a média képviselői vitatták meg kinek a felelőssége a sörcsapok tisztántartása, tisztítóberendezések alkalmazása, beépítése? Mit mond erről a kérdésről az EU erre vonatkozó törvénye? Mi az a HACCP? Betartja-e, betartatja-e valaki nálunk is ezeket a szabályokat?


A „tényállás”

Simon Géza, a Simon Clean 2003 kft. ügyvezető igazgatója vitaindító előadásában német és hazai kutatási eredmények tükrében felvázolta a sörcsapoló berendezések működését, azok lehetséges tisztátalanságát. Állításait a Simon Clean cég megrendelésére – néhány évvel ezelőtt - elvégeztetett vizsgálati eredményekkel támasztotta alá, miszerint a csapolt sörben bizonyos esetekben elszaporodott, egészségre ártalmas baktériumok, mikroorganizmusok (pl. Escherichia coli) mutathatók ki – megerősítette Stephan Klaes szerviz-szakértő, a Dél-németországi Sörszövetség alelnöke, valamint Császár Péter élelmiszeripari mérnök, HACCP szakértő.

Simon Géza ismertette, hogy jelen pillanatban a gyártó vállalatok által végzett, 6 hetente történő szervizelés-fertőtlenítésen kívül nincs jogszabály által megkövetelt – a vendéglátók által végzett, dokumentált, ellenőrizhető és visszakereshető – fertőtlenítés a sörcsapoló berendezések esetében.

Ugyan nem bizonyított, hogy a sörcsapok tisztátalanságából eredő, enyhe lefolyású ételmérgezés, fertőzés valaha bekövetkezett-e, de fennállhat a veszélye, ezért azt sürgeti, hogy a felelős hatóságok követeljék meg a vendéglátó-ipari egységektől a sör- illetve üdítőital-csapoló rendszer megfelelő időközönként elvégzett fertőtlenítését és egy tisztítás-fertőtlenítési naplóban történő dokumentálását.

Mi a HACCP?

Hazard Analyzis of Critical Control Point, azaz Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontokon.

Az élelmiszerbiztonsági rendszert az uniós szabályok szerint is 2004. május 1-től kötelező bevezetni és működtetni minden élelmiszeripari gyártó cégnél, és amelynek fő célja a fogyasztók egészségének védelme.

Ezt a rendszert lehet alkalmazni az élelmiszerlánc teljes vertikumában vagyis, hogy a rendszer alkalmazható az élelmiszer előállító és szolgáltató láncolat minden elemében, azaz a „termőföldtől a fogyasztó asztaláig”. Jó esetben… – tette hozzá a Simon Clean Kft. meghívására érkezett Császár Péter élelmiszeripari mérnök.


Nincs jogszabály

A szakértő szerint azonban semmilyen előírás, jogszabály nem kötelezi a vendéglátó-ipari egységek üzemeltetőjét, hogy a két szervizelés közt eltelt 6 hetes intervallumban milyen gyakorisággal, milyen vegyszerekkel végezze el a rendszer fertőtlenítését.

Nincs semmilyen tisztítási-fertőtlenítési napló, amely dokumentálná, hogy ezek a fertőtlenítések megtörténnek. A vendéglátósra van bízva egyfajta vizes öblítés elvégzése, ami néha megtörténik, de többnyire elmarad. Ráadásul a vizes öblítés nem pusztítja el a mikrobákat, csupán átmenetileg lecsökkenti a sörcsapoló rendszerben a sejtszámot. Így a vizes öblítés hatásfoka erősen megkérdőjelezhető.

A németországi helyzet

Stephan Klaes meghívott német szerviz szakértő elmondta, hogy ott külön rendelet szabályozza, hogy az iparág által kihelyezett sör vagy más csapolt italok berendezésén az iparágnak 6 hetes garanciális javítással egybekötött fertőtlenítéses szervízt kell végezni, a csapoló berendezés kezelőjének pedig az iparág által biztosított fertőtlenítés céljára szolgáló adapterrel – a csapoló berendezés tartozékát kell, hogy képezze –, heti fertőtlenítést kell elvégezni, és azt külön naplóban vezetni.

Németországban a heti fertőtlenítést egy mikrobiológiai vizsgálat eredményeinek bemutatását követően vezették be azonnal 1998-ban, amit rendelet szabályoz, és ellenőrzések követik a betartást. Tudniillik az utolsó métereken veszti el a sör a minőségét, azon a szakaszon szaporodnak el benne a mikroorganizmusok.

Mik a „romlott sör” okozta tünetek?

A penészgombák hatására allergiás reakciók jelentkezhetnek, akár súlyos formában is. A tüneteket a vizsgáló orvos nem hozza összefüggésbe a sörfogyasztás körülményeivel, mert nincs is tudomása a sörözési veszély-lehetőségekről. Akárcsak a fogyasztónak, aki csak a másnap kialakuló fejfájásból, súlyosabb esetben hasmenésből állapíthatja meg, hogy valami nincs rendben, de ezeket a tüneteket az alkohol hatásának, illetve egyéb okoknak tulajdoníthatja, és nem biztos, hogy a csapolt sörben elszaporodott kórokozókra gondol. A tünetek súlyossága az egyén immunrendszerének állapotától függ.

Vajon lehet-e mindenkit megkérdezni immunrendszere állapotáról egy pohár sör előtt? – zárta előadását a költői kérdéssel Simon Géza.

***
A téma feltárását követően a meghívott szakértőkkel részletesen körbejártuk a felelősségi kérdésköröket, a lehetséges megoldásokat.

Mi a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság felelőssége, ellenőrzési lehetősége? Schreiberné Molnár Erzsébet, a NFH általános főigazgató-helyettes ismertette: 2008-tól a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzési hatásköre lényegesen lecsökkent az élelmiszer-ellenőrzés területén, mert ez a terület a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal irányítása alá került. Tavaly szeptemberben lépett hatályba az új élelmiszer-lánc törvény, ami már a Fogyasztóvédelmi Hatóságot (NFH) nem nevesíti élelmiszer-ellenőrző hatóságként.

Hangsúlyozta, hogy a hatáskörvesztést követően is megteszik észrevételeiket, együttműködnek a FVM-mel, részt vesznek a „Higiéniai bizottság” munkájában is, amely jó gyártási, higiéniai útmutatókat alakít ki.

Van-e vizsgálati lehetősége a Gazdasági Versenyhivatalnak? – Karádi Csaba vizsgáló a GVH Fogyasztóvédelmi Iroda képviseletében válaszolt: Közvetlen vizsgálati lehetősége az ismertetett helyzetben a GVH-nak nincsen. Hivataluk által elvégzett vizsgálat csak abban az esetben indulhat, ha a vendéglátóhelyen „megtévesztés esete” áll fenn pl. azzal, ha egy tábla azt hirdeti „HACCP rendszer szerinti üzemelő hely”, és mégsem az.

Ha és amennyiben valaki bármilyen módon tudomást szerez erről a tényről, majd azt bejelenti, a GVH-nak akkor van lehetősége a hatáskör megállapítása esetén fogyasztóvédelmi jellegű vizsgálatot indítani, és a NFH képviselője által is ismertetett „tisztességtelen kereskedelemi magatartás” fennállása esetén szankcionálni.

Mi a véleménye a felvetett hiányosságokról, azok valódiságáról és a megtehető lépésekről az élelmiszerlánc-biztonságot felügyelő Földművelésügyi Minisztériumnak (FVM)?

A FVM Élelmiszerlánc-biztonsági Szakállamtitkárságot képviselő Deák Ferenc főosztályvezető-helyettes adott tájékoztatást arról, hogy az Élelmiszerlánc-felügyeleti Hatóság rendszeresen végez vizsgálatokat, 2008-ban kiemelten foglalkoztak a söripari termékek, azon belül is a csapolt sör mikrobiológiai vizsgálatával.

Az élelmiszerbiztonsági jogszabályi hierarchia kapcsán tájékoztatást adott arról, hogy 2008-ban megalkotásra került az élelmiszer-lánc felügyeleti törvény. Így az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban felmerülő ellenőrzési jogkörök egy hatósághoz a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz, mint Élelmiszerlánc-felügyeleti hatósághoz kerültek, ők végzik el az élelmiszerbiztonsági hatósági ellenőrzéseket.

Az uniós csatlakozásunk után átvettük a kötelező uniós rendeleteket, közülük a 852/2004/EK rendelet vonatkozik többek között a vendéglátóhelyekre, és az ott készülő termékek tekintetében fogalmaz meg szabályokat,, amely keretbe foglalja azokat a higiéniai előírásokat, amiket egy vendéglátósnak pl. sörcsapolás - de minden más étellel kapcsolatos tevékenysége során - be kell tartani.


Mindenki maga alkotja meg saját HACCP rendszerét

Ezt mondja ki a 852/2004/EK rendelet – folytatta hozzászólásában Deák Ferenc. Az európai uniós jogalkotási tevékenység úgy épül fel, hogy nevesíti az élelmiszervállalkozó felelősségét az élelmiszer-előállítás, és élelmiszerforgalmazás területén is. A jogalkotó abból indul ki, hogy a vállalkozó ismeri legjobban azt a tevékenységet, amit végez, ő tudja milyen berendezést vásárolt, vagy bérelt, milyen alvállalkozókkal dolgozik, volt-e baj azokkal a termékekkel, amelyekkel kapcsolatba került, érkezett-e hozzá visszajelzés minőségromlással kapcsolatban. A visszajelzések alapján tudnia kell azt is, hogy valaki megbetegedett-e valamelyik terméktől… Ezeknek az információknak birtokában, felelős vállalkozóként kell megalkotnia a saját élelmiszerbiztonsági rendszerét, a saját HACCP-jét. Majd ennek alapján meg kell állapítania a kritikus szabályozási pontokat, az ezekhez tartozó határértékeket, valamint ezek ellenőrizhetőségét, ezzel kapcsolatban kell döntenie arról, hogy be kell-e avatkozni, és mikor az adott élelmiszer-előállítási, forgalmazási folyamatba.

A 852/2004/EK rendelet „keret-szabályozást” alkot, aminek értelmében a vállalkozó határozza meg azt is, kell-e és milyen időközönként szigorított tisztítást, fertőtlenítést eszközölnie. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy valós élelmiszerbiztonsági probléma bekövetkezése esetén a hatóság elrendelhet számos kényszerítő intézkedést, közöttük elrendelheti szigorított fertőtlenítés elvégzését is. De az előállító-forgalmazó felelőssége az elsődleges, neki kell ezeket a szabályokat betartania. E mellett szükség van arra, hogy az adott iparági terület szabályozza ezt a kérdést. Éppen ezért 22 élelmiszerhigiéniai útmutató jelent meg a FVM gondozásában, ezek különféle iparágak specialitásait figyelembe véve végig gondolják a 852/2004/EK rendelet előírásait, és megoldási javaslatokat fogalmaznak meg az egyes cikkekben foglalt előírások kielégítése érdekében. A Jó Higiéniai Gyakorlati Útmutatók elkészítésével Magyarország kiemelkedő teljesítményt ért el ezen a területen az Unióban. (Bővebb info: www.fvm.hu)

Nem vitatta, hogy a sörben léteznek minőségromlást beindító baktériumok, de az eddigi vizsgálati eredmények nem mutattak ki olyan esetet, ahol ezek elszaporodása fogyasztásra alkalmatlanná tette volna a sört. Amennyiben ilyen előfordult ez a hatóság tudomására nem jutott. Elmondása szerint a közegészségügyi hatóságtól nem érkezett a minisztériumhoz, vagy az MgSzH-hoz olyan információ, ami szerint kimondottan csapolt sörre visszavezethetően „humán megbetegedés” történt volna.

Hangsúlyozta, hogy az ellenőrzéseket, a valós veszélyek feltárását, a mikrobiológiai vizsgálatokat ezen a területen a MgSzH megfelelő módon végzi.

Kockázatelemzés segítségével az MgSzH meghatározza a teljes élelmiszerláncra kiterjedően, minden ismert veszélyforrás tekintetében, legyen az biológiai, mikrobiológiai, kémiai, fizikai, radiológiai veszélyforrás a hatósági élelmiszer ellenőrzés keretszámait, valamint az egyes területeken levenni tervezett minták számát. Ezt a tevékenységet az Európai Unió, valamint számos harmadik ország is elismeri, állami garanciát lát az ellenőrzési rendszer tevékenységében.

Ennek megfelelően kissé eltúlzottnak tartja a Simon Clean Kft. által beterjesztett és megvitatásra felvetett észrevételeket.

Sréterné Dr. Lancz Zsuzsanna mikrobiológiai laboratóriumvezető Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) képviseletében a mintavételekről, az eddigi ellenőrzések eredményeiről számolt be röviden.

Az elmúlt másfél évben a felvetődött problematika kapcsán volt országos, reprezentatív mintavétel – részint egy nyári kiemelt, részint egy folyamatos vizsgálat keretében –, 197 sörminta, ezen belül 103 csapolt sör mikrobiológiai vizsgálatát végezték el. Mindössze egy csapolt sör mintából mutattak ki E. coli baktériumot 16 sejt/ml mennyiségben. Coliform baktériumot 4 mintából izoláltak, ezek száma 0,3-2 sejt volt 1 ml sörben.

Természetesen a hatóság is kiemelten fontosnak tartja az élelmiszerekkel érintkező felületek higiéniájának megfelelő szinten tartását, rendszeres tisztítását fertőtlenítését, mind az élelmiszer-biztonsági, mind a minőségi problémák (romlás) megelőzésében.

Gombóc a torokban

A kerekasztal beszélgetésben részt vett Csóka Sándor, a Borsodi Sörgyár kereskedelmi marketing vezetője is, aki több ponton egyetértett a felvetésekkel, azok mielőbbi megoldását maga is fontosnak tarja.

Hozzászólásában ismertette mit tesznek a higiénia betartása érdekében a hazai sörgyártó cégek. Elmondta, hogy ugyan léteznek ún. „egy utas", tisztítást nem igénylő zárt csapoló rendszerek is, azonban magas költségük miatt hazai alkalmazásukra nincs kilátás. Arra a kérdésre: miről ismerhető meg a tisztátalan sör?, „autentikusként” elmondta, hogy pl. a pohár falán megtapadó buborékok, illetve a nem egyenletes buborékméretű hab a pohár tisztátalanságát jelzi. Ha a sör „nem itatja magát", hanem a torokban „gombócot” lehet érezni, az a romlási folyamatok beindulására utalhat.

A rendezvény eredményei, javaslatok

A hallottak alapján, a rendezvényen jelenlévő P. Csikai Miklós ígéretet tett arra, hogy beterjeszti az ügyet az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi Eseti Bizottsága elé. Felmerült, hogy egy esetleges próbaper is előmozdíthatja az ügy törvényi szabályozásra ható végkimenetelét.

Elhangzott, hogy nincs kellő sörfogyasztási kultúránk, ezért szükség van egy „sörmarketing” platformra – hasonlóan a boros vagy pálinka szakmához –, amiben az iparág, a vendéglátósok, és a kereskedelmi egységek összefogásával jobban ráirányíthatja a figyelmet a „minőségi sörfogyasztásra”, a higiéniás szabályok betartásának megkövetelésére.

A minisztérium képviselője javasolta Simon Gézának, hogy terjesszen be az élelmiszer és italadagoló automaták működtetéséről és az italcsapolás jó higiéniájáról szóló gyakorlati útmutató módosítását célzó részletes indokolással ellátott kérelmet a higiéniai bizottsághoz.

Legyenek éberek!

A csapolt sörhigiénia-téma azon túl, hogy egészségügyi, minőségbiztosítási, valamint fogyasztóvédelmi kérdéseket vet fel, a megelőzést illetően hatékonyabb társadalmi kommunikációt szorgalmaz, éberségre, és nagyobb fogyasztói tudatosságra hívja fel a figyelmet a csapolt sörök (üdítők) világában is…

Néhány apró, de hasznos szempont, amit mindenképpen a sörkedvelők figyelmébe ajánlunk: figyeljék jobban a sör ízét, a sörbuborék méretét, eltűnését a pohár oldalán, továbbá azt, hogy éreznek-e gombócot a torkukban, miközben kortyolják az italt, és főként azt, hogy tiszta-e a pohár, amiben felszolgálják a nedűt, mert mint megtudtuk a sör „jellemző tulajdonsága”, hogy hamar reakcióba lép a zsírokkal, egyéb maradványokkal…

Ha ez(eke)t tapasztalja bárki, akkor éljen a gyanúperrel, hogy romlásnak induló ital van a poharában. Mit tehet? Először is nem issza meg. Másodszor panaszának mindenképpen hangot adhat pl. a Vásárlók Könyvében. Harmadszor bejelentést tehet az ellenőrző hatóságoknál. És végső soron legközelebb nem oda tér be.

Ami továbbra is elképzelhetetlen, hogy a sörözni vágyó vendég rendeléskor megkérdezze a felszolgálót: „Milyen gyakran tisztítják a sörcsapoló berendezést? Van-e HACCP rendszerük?” Ez továbbra is a jogszabályalkotók feladata, ők teremtik meg azokat a feltételeket, aminek értelmében a vendéglátóhelyek jobban ellenőrizhetők lesznek a hatóságok által.