A szakosztály - csakúgy, mint a többi szakosztály és a MÚOSZ - elsősorban szakmai érdekvédelmi szervezet. A női újságírók érdekvédelmét látja el, tehát a tagjait közelről is érintő problémákkal foglalkozik. Az újságíró-társadalom életét vizsgáló szociológiai felmérések ugyanis igazolják, hogy a női újságírók gyakran nehezebb körülmények között dolgoznak, mint férfi kollégáik. Az újságíró-társadalom - hasonlóképpen más értelmiségi pályákhoz - az 1970-es évektől kezdett elnőiesedni. Ez azonban véleményünk szerint nem lett volna szabad okot adjon a szakmánkban tapasztalható látványos és felháborító hátrányos megkülönböztetésekre. Az alapszabály értelmében a szakosztály kettős célt vállal. A szakosztály a saját tagjainak érdekvédelmén túl figyeli és elemzi, hogy a hétköznapi nők hogyan jelennek meg a különböző sajtótermékekben. Hogyan ábrázolják őket, hogyan használják fel őket a reklámokban, illusztrációkban, nemegyszer méltatlan módon, méltatlan beállításban. Nemcsak a reklámok, de sajnos az írott sajtó, sőt akár a hírrovatok is, igazságtalanul, diszkriminatív módon mutatják be őket. A bűnügyi rovatok gyakran részvétlenek a női áldozatokkal szemben, míg a női elkövetőkkel szemben - csakúgy, mint a bírói gyakorlat - jóval elfogultabbak, szigorúbbak, illetve indokolatlanul súlyosabban ítélik meg a nők által elkövetett bűncselekményeket. A szakosztály 2004 áprilisától egyesületi formában is működik.