Valamikor az ember akkor ivott, amikor szomjas volt – ma számtalan esetben megszokásból hörpintjük fel az üdítőt, a kávét, rendelünk egy ásványvizet az étteremben, ha más éppen nem jut eszünkbe. Sőt, azt sem tudjuk sokszor, mit iszunk – ha megnézzük az italok összetevőit, a feléről nem tudjuk, mi is az. Ráadásul az orvosok állandóan a folyadékpótlásra biztatnak bennünket… Vajon így volt ez 100 évvel ezelőtt is?
Az üdítők és energiaitalok nagy többségét (sőt, az aromásított söröket is) ma biokémikusok és vegyészek állítják elő, csomagolásuk megtervezésében pedig számítógépes grafikusok, designerek, márkamenedzserek, pszichológusok vesznek részt. Az ital, azaz a belbecs, és a külcsín, tehát a palack, a címke, a csomagolás szoros szimbiózisban élnek – ha nem a megszokott formájú üvegben kapnánk a híres szénsavas üdítőt, talán fel sem ismernénk az ízéről.
Tea és bodzavirág-szirup
A világ egyik legfejlődőképesebb üzletágának seregszemléje, a nürnbergi Brau Beviale novemberi kiállítására eddig 1350 cég jelentkezett, és legalább 31500 szakember ismerkedik majd meg a legújabb trendekkel – hangzott el azon a pozsonyi nemzetközi sajtótájékoztatón, ahol tucatnyi országból 50 újságíró tehette fel kérdéseit a téma szakértőinek.
Míg az európai és az amerikai piac nagyjából telített (persze nem minden ital esetében egyformán) addig Ázsia és Afrika még óriási lehetőségeket hordoz. Az újfajta ázsiai italok teakivonatokat vagy a bodzavirág-szirupot tartalmaznak A „Back To The Roots“ (Vissza a gyökerekhez) mozgalom lényege a regionalitás és az ezzel járó, a helyi termékekbe vetett bizalom. Ez akkor lesz különösen érdekes, ha az italok kapcsolatokat teremtenek más fogyasztói világokkal, (termékcsaládokkal) és úgynevezett cross selling stratégiákat alkalmaznak.
Szénsavval, vagy nélküle
Bár az alkohol népszerűsége sohasem fog eltűnni, Ázsiában, Latin-Amerikában, Közép-Keleten és Észak-Afrikában is az alkoholmentes italok fogyasztásának emelkedése várható. Nyugat- és Kelet-Európában stagnálnak a piacok. Jelenleg az egész világon fogyasztott alkoholmentes italok 37 százaléka tartalmaz szénsavat. Mivel azonban ezek részben magas kalóriatartalmúak, és Ázsiában előnyben részesítik a buborékmentes üdítőitalokat, 2016-ig 4 %-kal csökkenhet a szénsavas üdítőitalok részaránya. Ekkor a palackozott víz válhat a világ vezető alkoholmentes üdítőital-kategóriájává. Erőteljes, kétszámjegyű százalékos növekedést jósolnak a sport- és az energiaitalok számára - kétségkívül még alacsony szintről kiindulva.. Nyugat-Európában 2011-ben Dánia volt a legerőteljesebb növekedést produkáló piac ebben a szegmensben a fejenkénti kb. 15 literes fogyasztással.
Harc a kalóriák ellen, steviával
Tavaly az üdítőitalok egy főre jutó fogyasztása Németországban 1,6 százalékkal, 120,1 literre nőtt. Érdekesség a jó 29 százalékos többlet a light limonádéknál, és a több mint 10 százalékos emelkedés az úgynevezett near-water italoknál, amelyek többnyire ízesített, vitaminozott, könnyű szomjoltók A stevia édesítőszerként történő engedélyezése jelentős változást hozott a csökkentett kalóriatartalmú üdítőitaloknál. Az olyan új termékek, mint a magasabb gyümölcstartalmú, kevésbé édes, narancsos és citromos limonádé a nagyobb természetességre törekvő fogyasztói igényt követik. Mivel a kalóriaszegény szomjoltók különösen a nőket szólítják meg, némelyik gyártó innovatív teaitalait fodrászszalonokban teszteli. Az egészségre állítólag jótékony hatást gyakorolnak a vitaminokat, koenzimeket, cinket vagy krómot tartalmazó near-water italok.
Új foglalkozás: víz sommelier
Az ásványvíz marad a németek legkedveltebb alkoholmentes itala, a termálforrás-ágazat pedig az élelmiszeripar legnagyobb munkaadója. A legtöbben az erősebben vagy gyengébben szénsavas (mindkettő kb. 43 %) ásványvizeket itták, ezeket követi a szénsavmentes (11 %) és az ízesített ásványvíz (2 %), valamint a gyógyvíz. Ma már akkora az igény és a választék, hogy elkezdik kiképezni a víz sommelier-ket is. A gyümölcs- és zöldséglevek területén a hollandok állnak a németek, a lengyelek, a finnek (37,8 l) és a britek előtt. Az egészség-trendet követik a frissen préselt és – ez a különlegesség – a pasztőrözetlen gyümölcslék, amelyekben az összes vitamin, tápanyag és ásványi anyag megmarad.
A sajtótájékoztató résztvevőit a szlovák szakemberek elkalauzolták az ország legnagyobb, dunaszerdahelyi üdítőital gyárába, ahol évi 80 millió (!) palacknyi üdítőt bocsátanak ki, és ezek között egyre több a semmilyen adalékanyagot és hozzáadott cukrot nem tartalmazó szomjoltó, amelyek között a zöldséglevek is mind népszerűbbek.
Még a kutya is sört iszik
A sör világpiaca nő – 2011-ben bő 1,9 milliárd hektoliternyi volt. A fogyasztásban az amerikaiak vezetnek, a sereghajtó Afrika és Közép-Kelet. A jövőben Ázsiában nő majd leginkább a sörtermelés. Egyedül Kínában 600 millió hl fölé fog emelkedni a sörértékesítés 2016-ig. Az ázsiai piacokon egyre népszerűbbé válnak a prémium márkák. Latin-Amerikában elsősorban Brazíliában számolnak eme ital forgalmának jelentős növekedésével.
Az iparág sorsa azonban nemcsak a kereslet növekedésétől függ, hanem a költségek alakulásától is. A cukor és a gyümölcsök árának emelkedése befolyásolja (elsősorban) az üdítők árát, a csomagolás fajtája szintúgy: nem mindegy, hogy hordóban, dobozban, vagy palackban értékesítik például a söröket.
Egyes újdonságok azonban extraprofitot hoznak, kiszereléstől függetlenül, ilyen a spárgalével tuningolt pilzeni, vagy az erdei sör, amely vadbogyókkal ízesített, illetve a kutyáknak szánt sör, amelyben az alkoholt húskivonat helyettesíti. Világszerte (így Magyarországon is) előretörnek a kisüzemi, házi, kézműves sörök.
Ha egy ideális világban élnénk – vélik a termelők - csak hordós italok lennének, ami a sörfőzők és italgyártók számára a leginkább költségkímélő megoldás lenne. A takarékosság és a környezetvédelem kiemelt szempont lett a sör- és italiparban. A többször használatos üvegeket palackozó sörgyárak, vagy a hordós kiszerelésűt nagyobb mértékben forgalmazók jóval alacsonyabb csomagolási költségeket könyvelhetnek el, mint azok, amelyek egyszer használatos tartályokkal dolgoznak, még ha a palacktisztításra is kell időt, szállítási költséget, energiát fordítani.
Illatos dobozok, biopalackok
Bár fontos az ízbeli újítás, a csomagolás adja el a terméket. Sőt, nemcsak eladja, hanem illatosítja és tartósítja is! A jövő azoké az üdítős dobozoké, amelyekből konzerválószer árad bele az italba, kifelé pedig illat, amellyel a vevő orrát „csavarják el”.
A legújabb fejlesztési projektek a bio-PET-palackok irányába mutatnak, amelyek teljes egészében növényi eredetű alapanyagokból állnak, tökéletesen újrahasznosíthatóknak, és nagy tömegben gyárthatóknak kell lenniük. A PET-palackok esztétikai szempontból is már régóta nyertesek. A prémium italmárkáknál ennek ellenére továbbra is az üveget részesítik előnyben, főleg akkor, ha a formát egy sztár designer alakította ki. Egyes országokban viszont a doboz a nyerő, e téren az USA vezet.
Úszó kapszulák
Érdekes az egyedi külső számos lehetősége: digitális nyomtatás, matt felületek, kis színes golyócskákat tartalmazó üdítők gyerekeknek, vagy a dobozba beépített „úszó kapszulák“, amelyeknek összetevői a csak felnyitás után szabadulnak fel. Ráadásul a doboz új területet hódít meg, ilyen például az almabor.
A „rendes” boroknál is meglepően sok fiatal választja a nem hagyományos parafadugós-üveges változatot – bulikra a csavaros tetejű, műanyag üveges és dobozos kiszerelések mind kedveltebbek.