Bemutatkozás | Szervezet | Alapszabály | Kódexek | Történet | Oktatás | Orvosi ellátás | Üdülés
 
Küldöttgyűlés | Elnökség | Szakosztályok | Régiók | Bizottságok | Alapítványok
 
Érdekvédelmi Kódex | Etikai Kódex
Levéltár | 1896-1996 | Küldöttgyűlés 2004 | Küldöttgyűlés 2007 | MaSa.Retro
Bálint György Újságíró Akadémia | Kiadványok | Könyvtár
 
 
 
Társult tagjaink

PARTNEREINK
mediajogfigyelo.hu

METAZIN
Lapok lapja, szemlék szemléje
Metazin
Tutajosok nyomában, svábok, szerbek földjén
2012. június 21. csütörtök, 16:39
Sokan tudjuk, de mégsem elegen, hogy aki kapja magát s kirándul a Csepel sziget és térsége felderítésére, bizton visszajáró vendég lesz. Erről győződött meg június 14-én a Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztály tucatnyi újságírója egy történelmi látnivalókban gazdag tanulmányúton.
A Kis-Duna kapujaként is emlegetetett Dunaharasztiban a sváb tájház udvarán szíves szóval, finom szilvóriummal, frissen sütött tepertővel és különleges sváb kolbásszal fogadta a vendégeket a település polgármestere, dr. Szalay László. Akitől megtudtuk, hogy a mind erősebben iparosodó városba folyamatosan költöznek ki Budapestről a jó levegőt, a békés folyópartot, a hatalmas fák árnyékában suhanó kenukat, a remek horgászhelyeket, a természetvédelmi szépségekben s páratlan élővilágban gazdag vízpartot kedvelő emberek.


Menyasszonyi ruha, fekete selyemből

Ide is, mint sok szomszédos településre a törökvilágot követően szinte teljesen kiüresedett házakba a Dunán érkeztek Németországból hatalmas ladikokon, úgynevezett Ulmer Schactel-okon az új telepesek, több hullámban. A szorgos népek virágzó, rendezett falvakban éltek. A második világháborút követően a legtöbb helység németajkú lakosságának jó részét, kitelepítették Németországba. Sok bácskai németet pedig éppen erre a vidékre szállítottak el hajdani otthonaikból. Ma már a környék városainak, falvainak lakossága csak kisebb hányadban származik a hajdani tutajosoktól, azonban a hagyományt mindenütt őrzik, iskolai német nyelvoktatással, ének- és tánckarokkal, zenekarokkal egyaránt. Az őshazára emlékeztet a Német Nemzetiségi Tájház gyűjteménye. Igazán különleges darab a régi szokás szerint fekete selyemből készült menyasszonyi ruha s a jómódú sváb gazdák Kecskeméten varratott magyaros mintájú pompás, hímzett subája. A város közepén, büszkén áll a templom, látványos a hajdani kastélyból átalakított városháza és számtalan rendezvénynek ad otthont a hajdani Laffert kúriából magtárrá (ahogy mondják granáriummá) silányított és a közelmúltban helyreállított kulturális központ.

Tanösvények és úszó szigetek

Taksonyban az EU támogatással megszépült, zenepavilonos főtér s a Bauhaus stílusú római katolikus templom megtekintése után a Kis-Duna menti tanösvénynél Kreisz László polgármester bemutatta a tetemes uniós támogatással megvalósuló Ráckeve-Soroksári Dunaág projektet. Ennek célja a természeti kincsek, a növény- és állatvilág védelme, különös figyelemmel a ritkaságszámba menő úszószigetekre, s a folyó jelenleginél is több helyen való fürödhetővé tétele a csepeli szennyvíztisztító műtől a tasi gátig. A négylépcsős beruházás első szakaszaként most a part menti ingatlanok szennyvízhálózatba kötését oldják meg. Hamarosan megkezdik a kijelölt területek kotrását. Tervezik a csepeli szennyvíztisztító vizének a Duna fős sodorvonalába vezetését, továbbá Tasnál pedig a gát felújítását.

Balkáni freskók a gótikus templomban

Ráckevére is ellátogattunk, ahol a svábok és magyarok mellett még egykor a török elől hajókon menekülő al-dunai szerbek leszármazottai is élnek. Nem véletlenül áll tehát a város közepén a Szerb (Nagyboldogasszony) Templom. Ez hazánk egyetlen gótikus szerb temploma, amit 1487-ben szenteltek fel. Ma már csak búcsú napján tartanak benne misét. Az Isten háza a ráckevei falrakó csoport alkotása. Belső falait az 1700-as évekből való, balkáni stílusú freskók díszítik, amelyek Grundtovics Teodor mester művei. Szép, fotózási téma az 1901-ben épült szecessziós stílusú egykori városháza, a mai bíróság kovácsoltvas erkélyes tűzjelző tornya. Érdemes ellátogatni a református, valamint a római katolikus templomokhoz is. Impozáns látvány az őspark közepén látható szépen felújított barokk Savoyai kastély, amely szállodaként és étteremként működik. A Kék Duna Szálló római kori wellness szolgáltatásairól és saját hajóikkal szervezett kirándulásairól híres. Rendkívül érdekes a ráckevei Duna-parton álló s Európában egyetlen szabadtéri vízen működő hajómalom. Ráckeve néprajzával, történetével az Árpád Múzeumban ismerkedhetünk meg. A településen három képtár is található. A nyári péntek délutáni, rendezvényes ráckevei piac lassan országos hírűvé válik, el lehet benne elbarangolni akár fél napot.


Fürdés a vadkacsákkal

Szigetszentmárton állandó lakosaink a száma alig haladja meg a kétezret, ám üdülőfalu lévén a nyári szezonban ez megháromszorozódik, tudtuk meg Lerner Henrik polgármestertől. Elmondta, hogy tovább szeretnék bővíteni a falusi turizmus adta lehetőségeket. Csábító a hely a fürdésre, és itt nyugodtan lehet az élővízben lubickolni, akár a vadkacsák közelében. A település határában áll a ma már Európa-hírű s még japán piacra is beszállító Gál Szőlőbirtok és Pincészet. Kékfrankos rozéjuk 2008-ban a franciaországi Cannesban a Mondial du Rose, rozé világversenyen aranyérmes lett.

Lovasok, íjászok, dárdavetők

Szigethalomban rendhagyó történelemórával szolgál a tetemes EU támogatással létrehozott Árpád-kori földvár, s falu, ahol életszerű körülmények között szemlélhetjük Árpád fejedelem, majdan a lovagkor világát. Találkozhatunk korhű ruhás lovasokkal, íjászokkal, csónakázhatunk és még dárdát is vethetünk.
A régió gasztronómiai élményekben sem szegény: a program méltó koronája volt a kellemes, elegáns s az igényes szakmai kritikát is kiálló borvacsora a Dunaharasztiban lévő Kis Duna panzió és étteremben.
Kőhalmi Dezső
véleményekhozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | levél a szerkesztőnek