A tizennyolc jász település dimbes-dombos, néhol még ma is mocsaras, a Tarna és a Zagyva folyókkal, s holtágaikkal szabdalt Mátra-aljai vidékén Jászberény központtal több, mint 85 ezer ember él. A kis települések szoros összetartó ereje mind jobban éled, keresik és őrzik hajdani zenei, tánc, öltözködési, gasztronómiai és művészeti emlékeiket.
Kié volt Lehel kürtje?
A MÚOSZ Turisztikai és Gasztronómiai Szakosztályának kis csapata április közepén két napig ismerkedett e kedves táj barátságos és szorgalmas embereinek vendégszeretetével és irigylésre méltó hagyományőrző tevékenységével, a Jászsági Többcélú Társulás és a Jászok Földjén Turisztikai Egyesület jóvoltából.
A fővárostól alig egy órányi autózással jutottunk el a kistérség központjába, Jászberénybe. A város szélén érdemes legalább lassítani az 1743-ból való barokk, háromtalapzatú szoborcsoportnál, amely a három fagyosszentet, Orbánt, Donátot és Medárdot ábrázolja.
Messziről érkeztek, örökre maradtak
A település központjába vezet az eredeti formájában helyreállított 150 éves Zagyva híd. Gondozott parkban gyönyörködhetünk a XVIII. században épült római katolikus templomban, amelynek főoltári tabernákulumát Pollack Mihály tervezete. A tér másik látnivalója a dór oszlopú klasszicista Rozália kápolna, valamint a Pollack Mihály tervei alapján készült városháza. A parkban áll a korsós lány kútja és a jászok önmegváltásának emlékoszlopa. A jászberényi ferences templom és kolostor: 1472-ben épült, gótikus stílusban. A török hódoltság idején a törökök palánkvárrá alakították át. A XVIII. század folyamán barokk stílusban átépítették, de a templom külseje a mai napig őrzi gótikus stílusjegyeit. A város szülöttének, Déryné Széppataki Rózának szobra Vasas Károly alkotása.
A gazdag néprajzi és helytörténeti kincseket bemutató Jász Múzeumban tudtuk meg, hogy a mai jászsági lakosság 1239-41 között a területre beköltözött iráni (oszét) eredetű jászok között genetikus kapcsolat van. Számos család leszármazottja az egykori beköltözőknek. A jász lakosság a viharos évszázadok során soha nem semmisült meg teljesen. Néhány család mindig itt maradt, tovább folytatva az életet, a beköltözőket magukba olvasztották. A tárlat legjelesebb darabja a XVII. században, elefántcsontból készült Lehel kürtje, amelyről a kutatások során kiderült, hogy a hajdani vezér nem ezzel kólintotta fejbe Konrád királyt. A relikvia azonban valamennyi jász település jelképrendszerében előfordul és másolata az újraélesztett jászkapitányi rendszer egyik fő szimbóluma. A jászok derekasan kivették részüket a Rákóczi szabadságharcból. A híres jászkun redemptio (önmegváltás) visszaadta a jász népnek régi szabadságát, kiváltságait és fokozatosan megnyitotta a gazdasági fellendülés útját. Az 1848-49-es magyar szabadságharc küzdelmeiben is becsülettel helytálltak.
Horgászparadicsom, jóféle csárdával
A gyermekrajzokkal díszes bejáratú Jászberényi Állat- és Növénykert egész napos kellemes kikapcsolódást biztosít, állatsimogató, sétáltató és etető programjaival s szép játszóterével. A tágas kifutókban, madárházakban lakó vadállatok, madarak élete sokakat érdekel. Óvodások, iskolások seregét viszik ide rendkívüli tanórára. Fercsik Péter intézményvezetőtől megtudtuk, hogy nem véletlenül alakítottak ki döntően pályázati pénzből oktatóházat, ugyanis fő céljuk nem a teljes gyűjtemény és a fajmegőrzés, hanem az oktatás.
Az egyik legrégebbi településükön, Jászjákóhalmán nemrégen újították fel a barokk templomot. Itt tartják idén augusztus 27-én a III. Jász Íjász Találkozót és Viadalt. A szomszédos Jászapáti római katolikus templomát 1443-ban Horváth Lukács jászkapitány építtette, négy mellékoltára Than Mór műve. Jászkiséren ne hagyjuk ki a tájház helytörténeti gyűjteményét. Az intézmény gyakran szervez főzőcskét, működik a kovácsműhely, a játszóház és remek néptáncosaik vannak. Az anyaintézményük a Makovecz Imre tervezte művelődési ház. Itt kell megemlíteni, Jászkisér is büszkélkedhet egy Makovecz tervezésű kultúrházzal.
A horgászok paradicsoma a jászkiséri tógazdaság, ahol ki-ki kedve szerint élvezheti a falusi turizmus minden örömét, ráadásul a halfogás garantált. A 200 hektáron, hét nagy és több kicsiny tóban bio körülmények között tenyésztett halak között találhatók pontyok, keszegfélék, de van csuka, süllő, pisztráng és harcsa is. A fővárosi éttermek és néhány piac slágere a barramundi, az óriás ausztrál sügér is. A hangulatos Halász csárda káposztás harcsája fenomenális!
Féketőben, mentében
A termálvizes szabadtéri medencéjű, folyóparti Mizse Motelben az egy évre megválasztott jászkapitány, Borbás Ferenc tájékoztatott gazdag hagyományőrző tevékenységükről. Nemcsak ő, hanem felesége is gyönyörű XIX. századi ruhát viselt, amit egyre többen hordanak jeles ünnepeken. A női öltözék külön dísze a csillogó fékető, a férfié az ezüstpitykés panyókára vetett mente.
Jászágón az iskola tornaterméből nyílik a hajdani kicsiny kápolna, s a régi épület néhány termében falusi játékok, régi tankönyvek kiállítása látható. A polgármester Mozsár Lászlóné fölséges meggyes-túrós kőttest sütött a kedvünkért hajnalban. Az országban egyedül a jászdózsai sörfőzdében készül köleses sör. Álljunk meg egy kóstolóra, érdemes! A jászapáti Rokolya műhelyben, mint szerte a jászságban nemcsak a kézműves hagyományokat, hanem a zenét, és a táncot is átörökítik a legifjabbaknak.
Gyógyulni is lehet
A szép, parkos Jászapátiban található Andrássy Thermal Hotel egész évben gazdaságosan működik. A hazai beutaltak és rendszeres úszók mellett számos külföldit fogadnak a kempingben. A fürdőt tovább bővítik és szállodát is szeretnének építeni a közeljövőben.
Hazafelé még megálltunk a falusi élet eszközeit bemutató jászszentandrási tájháznál, ismerkedve a szalmafonás művészetével is Huszárovitsné Katinka jóvoltából. S a faluban majd egy óráig ámultunk-bámultunk a Jászság egyik pompás templomának Chiovini Ferenc és Aba Novák Vilmos festette freskóin.