A Víz Világnapjához évente más-más jelmondat kapcsolódik. Az idei év jelmondata: „A világ szomjas, mert mi éhesek vagyunk!” A jelmondat értelmezéséhez tudnunk kell, hogy például 1 szelet marhahús előállításához 7 ezer liter víz, egy hamburgerhez 2 ezer liter víz, egy almához pedig 70 liter víz szükséges. Az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, hazánk ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizekre alapszik. Magyarország rendkívül gazdag felszíni és felszín alatti vizekben, elmondható, hogy víz világnagyhatalom vagyunk. Az édesvízkészlet 8%-át a háztartások használják föl, mintegy 70%-a jut öntözésre és 22%-ot tesz ki az ipar vízfogyasztása. A magyar háztartások átlagos víz felhasználása 110 liter/fő naponta, Afrikában 20 liternél kevesebb víz jut egy főre naponta. Világszerte több mint egy milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, a szennyezett víz következtében kialakuló betegségekben évente 5 millió ember (főleg gyerek) hal meg. A vízkészletek pazarlása mellett a vizek szennyezése veszélyezteti a Föld ivóvízkészletét. Hazánkban országszerte megünnepelték a Víz Világnapját, a vízgazdálkodásban érintett cégek, szervezetek nyílt napot tartottak az érdeklődők számára.


Nyílt nap a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen

Rengetegen voltak kíváncsiak és keresték fel a Duna Csepel-szigetén elhelyezkedő Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepet (BKSZT). A látogatókat Péter Balázs üzemeltetési mérnök fogadta. Előadásának bevezetőjében elmondta, hogy a BKSZT az ÉlőDuna projekt keretében épült meg. A projekt legnagyobb volumenű beruházását a BKSZT jelentette. A 249 millió eurós költségből felépülő létesítmény anyagi hátterének 65%-át az EU, 20%-át a Magyar Állam és 15 %-át a Fővárosi Önkormányzat biztosította. A felépült BKSZT Európa egyik legkorszerűbb szennyvíztisztítója, amely egyéves próbaüzem után 2010. augusztus 1.-én kezdte meg működését.

Naponta maximálisan 900 ezer köbméter szennyvíz érkezhet Csepelre a Kelenföldi és a Ferencvárosi átemelőkből. A nyers szennyvíz először a finomrácsokon folyik át, amelynek célja az apró hulladékok kiszűrése. Ezután a SEDIPAC 3D kombinált műtárgyba kerül, amely homokfogó, zsíreltávolító és előülepítő funkciókat tölt be. A SEDIPAC 3D-ből kikerülő víz biológiai tisztítóba jut, amely eltávolítja a szerves anyagot, a nitrogént és a foszfor-formákat a vízből. Az utóülepítőből a víz a Dunába folyik, míg a kiülepített iszapot sűrítik, majd 70 C°-on pasztörizálják. A következő technológiai lépés a pasztörizált iszap termofil rothasztása, amely 55 C°-on történik. A rothasztás során biogáz keletkezik, amelyet gázmotorok és gázkazánok segítségével elektromos árammá és hővé alakítanak. Az előállított elektromos áram és hőenergia a telep energiafelhasználásának több mint felét fedezik. A víztelenített iszapot szállító gépkocsikba rakják, az elszállított iszap rekultivációs területeken kerül felhasználásra. Az előadás után csoportokba osztották a látogatókat, aztán a telep munkatársainak kíséretében megnézhették a látogatható technológiai területeket. A közel egy órás séta során a résztvevők meggyőződhettek arról, hogy fővárosunk szennyvíztisztítása modern és környezetbarát módon történik. Örvendetes dolog és külön meg kell említeni, hogy egész iskolai osztályok jöttek el tanáraik kíséretében Csepelre, hogy a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep látogatásával ünnepeljék a Víz Világnapját.