A Civilkomp Alapítvány a Hungexpo Zrt. együttműködésével, szakmai partnerek támogatásával elindította a Civilpontokat, aminek keretében egy kerekasztal-konferenciát is rendezett az egyik legnépszerűbb közönségvásáron, a BNV-n.

Társadalmi felelősségvállalás a BNV-n címmel rendezett szakmai konferencia kiváló lehetőséget kínált a civilszervezeteknek és a BNV-n résztvevő vállalkozások képviselőinek az ismerkedésre, a kapcsolatépítésre. A Civilpont jó alkalmat adott a közönséggel való találkozásra, a filantrópia filozófia terjesztésére.

A kezdeményezést támogatták szakmai partnerek: a Hungexpo Zrt., Magyar Marketing Szövetség, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Társadalmi Unió Fogyasztóvédelmi Újságíró Klubja, a Civilrádió, és az Együtt egy Drogmentes Magyarországért Mozgalom – Héliosz Egyesület. Köszönet érte!

A Civilpontok elindításával a Civilkomp Alapítvány egyik fontos terve valósult meg, hiszen a tematikus kiállítások és regionális vásárok környezetében szervezett kollektív standok rendszeres találkozást és kapcsolatépítési lehetőséget jelenthetnek a civil ügyekért felelős kormányzati szféra, a nonprofit szektor, a vállalkozások, a cégek, a média és a közönség számára.

A Civilpontok a jövőben a civilek nyilvánosságát, kapcsolatépítését segítő egyik fórumot jelenthetik.

A nonprofit szervezetek eredményei elsősorban nem reklámokból ismerhetők meg, következésképpen nem „csak” hirdetések útján kell őket keresni, más találkozási pontokat kell biztosítani. Ehhez kiváló lehetőséget adhatnak a hazai, jól szervezett szakkiállítások, regionális vásárok, amelyek keretében egyes ágazatok civil hátterét be lehet mutatni, egyben a résztvevő cégeket, és a közönséget is nyitottabbá lehet tenni a társadalmi felelősségvállalásra.


A BNV szakmai napján – szeptember 8-án – rendezett kerekasztal-konferencián 10 előadás várta a civilszervezetek, a cégek és a média képviselőit a 25-ös konferenciaközpontban. Olyan témák kerültek kibontásra, mint a CSR (vállalatok társadalmi felelősségvállalása), a fundraising (adománygyűjtés), a lobbi-tevékenység, az adományozás különféle formái, szintjei, a tudatos fogyasztás módjai, a kapcsolatépítés és a nyilvánosságra kerülés fortélyai.

Előadást tartottak ismert és elismert szakértők, kommunikációs szakemberek, akik szerepet vállalnak a nonprofit szektor kommunikációjának fejlődésében, akik részben civilszervezetek élén tevékenykednek, részben a marketing és pr területén dolgoznak, oktatnak, hasznos tanácsokkal segítik az alapítványokat, egyesületeket. A konferencia hallgatói közül többen, kihasználva a lehetőséget kérdésikre is választ kaptak a kerekasztal konferencia előadóitól.

Mi a jótékonyság egyetemes és hazai üzenete? Hol tart a hazai adományozási kultúra? címmel tartott gondolatébresztő előadást Dr. Molnár Klára igazgató a Magyar Adományozói Fórum (MAF) képviseletében. Ismertette a MAF főbb tevékenységi körét, köztük kitért egy fontos területre az adományozói stratégia kialakításának és az adományozói gyakorlat felülvizsgálatának szükségszerűségére. Hangsúlyozta: ma még „gyerekcipőben” jár az adományozási kultúránk, ezért nagyon fontos az adományozás módszereinek népszerűsítése, a jótékonysági filozófiák széles körű terjesztése.

Mi a CSR, és mi a cégek szerepe a társadalmi felelősségvállalásban? kérdést Barát Tamás PR-CSR szakértő, főiskolai tanár válaszolta meg. Az „átlagos” értelmezés, a közfelfogás szerint támogatást, adományozást jelent. Pedig NEM az, és többek között nem marketing vagy reklám, nem szponzoráció, és nem is környezetvédelmi aktivitás. A CSR = Public Relations, azaz a szervezetek kommunikációjának tudatos szervezése, kétirányú kommunikáció, amelynek révén kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolat jön létre a szervezet és a belső és külső környezetét alakító társadalmi tényezők között.

Barát Tamás jóvoltából a hallgatóság a konferencia mappában magával vihette a MÚOSZ Kommunikációs és PR Szakosztályának Társadalmi Kommunikáció Tagozata által készített ajánlást, ami a Corporate Social Responsibility (CSR) – szervezetek társadalmi felelősségvállalása értelmezését fejti ki. Barát Tamás előadása arra is kiterjedt, hogy a fogalom értelmezésén túl mik a CSR alkalmazásának területei, és a napi gyakorlatba építés hogyanjába is beavatta a résztvevőket.

Az adománygyűjtés nem kéregetés! – szögezte le Miha Tamás Human Dialog Kft. igazgatója, aki előadásában azt fejtette ki, hogy mit jelent ma a jótékonyság, és betekintést engedett az adományozási marketing hátterébe. Közérthetően ismertette a lényeget: ki, kinek, mire, mikor, mennyit ad? Az adományszervezési szakember azokat a szempontokat is elmondta, mik az adománygyűjtés hatékony módszerei, kik, és hogyan segítik egy alapítvány vezetőjét ebben a jelentős tevékenységben. Rámutatott arra, hogy szakmai ismeretek nélkül aligha érhető el tartós eredmény, amit ma már egyre több szervezet ismer fel, értelemszerűen egyre többen alkalmaznak adományszervezési marketing területén jártas szakembereket a forrásteremtésben.

Mi segíti a marketing-kommunikációt? Kell-e ismert ember az alapítványok, egyesületek tevékenységének megtámogatására?” Igen is meg nem is – adott röviden választ Tonk Emil a Magyar Marketing Szövetség ügyvezető alelnöke, aki a tőle megszokott oldott légkörben cserélt eszmét a közönséggel. A gyakorlatban jól használható ötletek, tapasztalatok felsorakoztatása mind-mind azt igazolta, hogy nem minden áron vezet az elvárt eredményre ismert ember bevonása! Azt tanácsolta: jól végig kell gondolni, hogy kit kérjen fel a szervezet. Óva intett attól, hogy előtanulmányozás, és az „akció” pro és kontra kimenetelének megvizsgálása nélkül válasszanak celebritást egy társadalmi ügy élére. Ugyanis, akit ismer az ország, az még korántsem biztos, hogy el is ismeri…

Gyakorlatból vett, saját példáikkal támasztotta alá Braun Mónika, az Együtt egy Drogmentes Magyarországért Mozgalom elnöke azt a kijelentést, miszerint jó, ha támogat egy civilügyet közismert személyiség! Előadásában kitért arra hogyan lehet megnyerni őket. Az egyik lényeges pont, maga az ügy és annak célközönsége. Ha fiatalok egészséges életszemléletének kialakításáról van szó, akkor olyan személyiséget kell választani, akit a célcsoport is példaképül választana, ismeri, szereti, és követésre méltónak találja. Nem elegendő az általában „jól csengő név”, az a fontos, hogy azoknak „jöjjön be”, akik számára az üzenetet el akarják juttatni, rajta mint közvetítő csatornán keresztül.

A motiváció hatékony és etikus eszközei akciók, kampányok népszerűsítésében címmel tartottak előadást Óvári András, a Vigyél Haza Alapítvány alapítója és


Demcsák Zsuzsa, az alapítványt támogató, ismert televíziós újságíró. Az alapító szervezetük alapgondolata köré építette fel az előadást, miszerint ők emberbarát állatbarátok, azaz a filozófiájuk szerint igyekeznek jót csinálni úgy, hogy abban a közreműködők is jól érezhessék magukat! Megosztotta a hallgatósággal management tapasztalataikat, elmondta, hogyan lehet másképp működtetni a civilszervezeteket: kerülni kell a befolyásoláshoz, megtévesztéshez vezető érdekvezéreltséget, vagy a negatív kommunikációt. Nélkülözhetetlennek tartja a nonprofit szektorban is az üzleti terv elkészítését, mivel az a teljesítmények követésének, az eredmények mérésének, és a visszacsatolásnak is az eszköze.

A műsorvezető elmondta, hogy a jól megfogalmazott célok mellé megnyerhetők az ismert, közéleti személyiségek, akik jelenlétükkel valóban sokat emelhetnek egy társadalmi ügy elfogadottságán, támogatottságán, és tagadhatatlanul jelentős szerepük van a média-megjelenésekben. Beavatta a hallgatóságot a mai médiagépezet működésének „kulisszatitkaiba”, azaz, óva intett attól, hogy bárki, naivan azt gondolja az ismert személyt pusztán a társadalmi ügy miatt szerkesztik adásba, beszélhet egy-két mondatot arról is… Tisztában kell lenni azzal is, hogy a rosszul megválasztott közszereplő hiteltelenítheti a hiteles célokat, illetve a rosszul felkészített „sztár” elvonhatja a figyelmet a valóban fontos üzenetről – szögezte le a médiaszereplő.


Ötvös Edina, a MÚOSZ PR-managere a civilszervezetek körében gyakran elhangzó kérdésről tartott előadást miért nem írnak rólam? Mik a példaértékű vállalati felelősségvállalás sajtóvisszhangjának lehetőségei címmel. A szociális érzékenység, környezettudatos magatartás, társadalmi szolidaritás a mai vállalkozások egyre nagyobb hányadának üzleti érdeke is, ezért megnőtt a vállalatok igénye, hogy mindezt kommunikálják is. Sajnálatos tényként, de azt is elmondta, hogy amíg nyugaton bevett társadalmi gyakorlat, addig itthon a sajtó és a közvélemény viszolyog, mert burkolt reklámnak tartják. Éppen ezért lényegesnek tartotta hangsúlyozni, hogy azok a cégek, amelyek PR célzattal indítanak jótékonysági akciókat, akár le is bukhatnak a média leleplezése nyomán. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a cég vagy szervezet filozófiája hosszú távú elképzeléseket tartalmazzon a felelősségvállalásról és a cégek éves jelentésükben számoljanak be környezetvédelmi gyakorlatukról, társadalmi szerepvállalásukról.

Görög Mária a Civilrádió szerkesztő-műsorvezetője a civilek és a média kapcsolatáról tartott előadást, amiben azt fejtette ki mit várhatnak el egymástól egy szerkesztőség és a témát felkínáló szervezet. Az előadásban ismertette hogyan keresse meg a civilszervezet egy műsor szerkesztőjét, mik a kritériumai a jó sajtóanyagnak, hogyan jelenjen meg az alapítvány egy tv vagy rádióműsorban, illetve egy lap hasábjain. Hangsúlyozta a médiatámogatásnak kölcsönös előnyökön kell alapulnia. Az együttműködő kapcsolatnak kétoldalúnak kell lennie, ami azt jelenti, hogy a szerkesztőség számára akkor is elérhetőnek kell lenni, amikor úgymond nem a civilnek van „irányított mondanivalója”. Tehát a műsor témájához igazodva a szerkesztő is megkeresheti a szervezet képviselőjét, hiszen akkor neki van szüksége arra, hogy „hiteles” megszólalót találjon. Ebben az esetben elérhetőnek kell lenni, mindenképpen célszerű rendelkezésre kell állni – ajánlotta a szerkesztő-műsorvezető.

Szűcs András fogyasztóvédelmi szakértő, a Társadalmi Unió képviseletben azt fejtette ki, hogy a tudatos vásárlás mögött állhat-e karitatív szándék? Mindannyiunk előtt ismeretes, amikor a fogyasztó bizonyos áruknál és szolgáltatásoknál egy sajátos, erre utaló kommunikációval találkozik, azaz „ha ezt vagy az árut veszi meg, akkor x forinttal támogatja valamely szervezetet vagy ügyet”, esetleg rászoruló személyt, családot - kezdte előadását. Fogyasztóvédelmi szempontból első ránézésre nincs kifogásolni való amennyiben minderről megfelelő tájékoztatást kap a vásárló, és az elszámolás rendben meg is történik. Viszont azt érdemes elemezni, vajon nem „csupán” egy marketingfogásról van-e szó, és egyben felhívta a figyelmet a törvényre, miszerint tilos az olyan kereskedelmi kommunikáció, amely félrevezető, vagy agresszív, illetőleg félelemérzetet kelt. A vásárló nem kerülhet érzelmi csapdába, nem ébreszthető benne lelkiismeret furdalás, ha nem vásárol a karitatív célzattal kínált termékből. Éppen ezért vizsgálják, hogy az ilyen ügylet nem ütközik-e tisztességtelen kereskedelmi tevékenység tilalmára vonatkozó törvény előírásaiba.


Kopiás Gábor lobbi-szakértő a civilek lobbi-erejét vette górcső alá, és előadásában azt járta körül, hogy vajon a forrásteremtéshez kell-e lobbizni? Válasza egyértelmű: igen, mert szűkös erőforrásokat kell elosztani egymással versengő projektek és szervezetek között. Ismertette a civil lobbi meghatározását, miszerint egy komplex kommunikációs tevékenységről van szó, amely a döntéshozók felé irányul a képviselt érdekek érvényre juttatása céljából. Felsorakoztatta a civil lobbi-tevékenység eszközeit, ilyenek a társadalmi veszélyek, és a veszélyben lévők bemutatása, és fontos az elért eredmények ismertetése is. Kellenek a sajtókapcsolatok, a szakértők, a közismert személyiségek, és a szponzorok támogatásai. És jó, ha vannak személyes kapcsolatok, amelyek kialakíthatók szakmai kiállításokon, konferencián, (pl. a jelenlegi), társasági klubokban (pl. Lions), bálokban (pl. Jótékonysági Katalin Bál, MÚOSZ Újságíró Bál), sportolás közben (tenisz, sí, foci). Közülük minél több megléte fokozza a kívánt eredményt – zárta előadását a szakértő.

A konferencia végén megalakult a Magyar Marketing Szövetség keretein belül a Közéleti és Nonprofitmarketing Tagozat, amelynek tagsága a helyszínen belépési nyilatkozatot kitöltőkkel közel ötven lett. Az alakuló ülés a novemberre tervezett Civilkomp konferencián kerül összehívásra, ahol további belépők csatlakozására is számítunk.