A MÚOSZ Építészeti, Képző- és Iparművészeti Szakosztálya idén alapított díjait 2010. március 8-án – Gyarmathy Tihamér születésnapján – a MÚOSZ új székházában adták át. A VI. kerületi Vörösmarty utcában – Soltész László tervei alapján – átépített és felújított egykori Keglevich-ház 2009-ben készült el, a MÚOSZ a múlt év végén költözött be az épületbe.


Az utcafronton elhelyezkedő, szecessziós vonásokat mutató eklektikus épületrészt a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően újították fel, a telek hátsó épülete, valamint a hátsó és az első traktust összekötő szárny a modern építészet szellemében nyerte el mai formáját. – Ez a környezet méltó az újságírókhoz, méltó ahhoz az értékteremtő hagyományhoz, melynek képviselőit ma kitüntették – fogalmazott Fegyverneky Sándor országos főépítész, megköszönve a művészetekről író újságírók munkáját.

A díjátadó ünnepségen elsőként a Dr. Pogány Frigyesről elnevezett építészeti díjat adták át: Vadász Györgyöt mint egykori tanítvány és munkatárs, Baráth Etele országgyűlési képviselő köszöntötte. „1200 épületet tervezett, 120 valósult meg, 12-t tart jónak” – mondta el róla, a közönség figyelmébe ajánlva Vadász György legutóbbi munkáját, az idén januárban átadott leányfalui faluházat.

Gerő László építészről, a hazai műemlékvédelem kiemelkedő alakjáról – a Műemlékvédelem című folyóirat egykori szerkesztőjéről – kapta nevét a szakosztály műemlékvédelmi díja, amit – Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökének laudálása után – a díj történetében elsőként Czétényi Piroska építész vehetett át.

„Semmit nem engedett a programjából, mégis szerették a művészetét, nem csak a kritikusok, hanem a közönség is” – hangsúlyozta Bereczky Lóránd, a Magyar Nemzeti Galéria volt főigazgatója Gyémánt László festőművészt, a Gyarmathy Tihamérról elnevezett festészeti díj kitüntetettjét köszöntve.

A Kerényi Jenő emlékét őrző szobrászati díjat Vígh Tamás szobrászművész kapta. Életművét Marosi Ernő művészettörténész, akadémikus idézte fel. (A laudációt távollétében Ötvös Edina, a MÚOSZ PR-menedzsere olvasta fel.) A művészettörténész, majd a díjat megköszönve a művész is kitért a Vígh Tamást jelenleg leginkább foglalkoztató kérdésre: megvalósul-e a gyulai vár közelébe megálmodott legújabb munkája, az afrikai fekete grántiból tervezett Janus-arcú alak?

A XX. századi magyar formatervezés vezető személyiségéről, Németh Aladárról elnevezett iparművészeti díjat Schrammel Imre porcelán- és kerámiaművész vehette át. „A még éppen kimondható és a kimondhatatlan közötti tartomány megfogalmazásának képessége, e bábeli zűrzavarral terhelt korban” – definiálta nagyrabecsüléssel Schrammel Imre művészi képességeit laudációjában Bendzsel Miklós, a Szabadalmi Hivatal elnöke.

A MÚOSZ Építészeti, Képző- és Iparművészeti Szakosztálya Rác András kolozsvári születésű festő- , mozaikművészt Különdíjjal jutalmazta. A holokauszt-élményre fájdalmasan reflektáló, szeretteink elvesztéséből építkező életművet Donáth László evangélikus lelkész, országgyűlési képviselő méltatta.

A díjjal Vincze László papírmerítő szentendrei műhelyében készült oklevelet adtak át. Az ünnepi dokumentumon egy női fejet ábrázoló bronz plakett látható, Kerényi Jenő munkája, rajta a felirat: „Lajtorja vagyok a Parnasszusra”.

A MÚOSZ képzőművészeti díjait jövőre is ugyanezen a napon adják át. A díjazottak körét 2011-ben – mondta el Csák Máté , a szakosztály elnöke – kiterjesztik a szakújságírókra is.