Bemutatkozás | Szervezet | Alapszabály | Kódexek | Történet | Oktatás | Orvosi ellátás | Üdülés
 
Küldöttgyűlés | Elnökség | Szakosztályok | Régiók | Bizottságok | Alapítványok
 
Érdekvédelmi Kódex | Etikai Kódex
Levéltár | 1896-1996 | Küldöttgyűlés 2004 | Küldöttgyűlés 2007 | MaSa.Retro
Bálint György Újságíró Akadémia | Kiadványok | Könyvtár
 
 
 
infokommunikációs partnerünk
Társult tagjaink

PARTNEREINK
mediajogfigyelo.hu

METAZIN
Lapok lapja, szemlék szemléje
Metazin
A Szép és a Jó
2009. június 12. péntek, 21:26
A Kiemelt Évfordulók Szakosztályának tagjai a Petőfi Irodalmi Múzeumban jöttek össze a napokban, hogy részt vegyenek a múzeum Kazinczy-ünnepségén.
Kazinczy anyja
Miközben meghallgattuk Marosi Ernő akadémikus előadását a költőről és koráról, korabeli zenével hangolódtunk a korra, amelyben Kazinczy élt. Majd végigvezettek bennünket azon a felettébb látványos kiállításon, amelyet az intézmény Kazinczy Ferenc születésnek 250. évfordulója alkalmából rendezett a Szép és a Jó - Kazinczy és a művészetek címmel. (A kiállítás 2010. február 28-ig látogatható)

Az irodalom telefonközpontja – írta Németh László a kétszázötven évvel ezelőtt született Kazinczy Ferencről. Szerb Antal pedig úgy vélekedett: elérte, hogy korában, magyar írónak lenni annyit jelentett, mint Kazinczy barátjának lenni. Igen, minden pénzét, vagyonát az irodalomra költve megszervezte lassanként kiépített levelezési rendszerével az eredetileg Bányácska névre hallható, s általa Széphalomra keresztelt birtokáról az addig egységesen nem létező magyar irodalmi életet. Személyéhez és tevékenységéhez kötődik a magyar nyelv megújítása is. Például, ekkor lett a nyaktekerészeti mellfekvencből nyakkendő és a csorogcseppen kifejezésből a mellékjövedelem szavunk.

Igényessége és műveltsége példát jelent ma is. 1810-ben Berzeviczy Gergelyhez írt levelében így fogalmazott ”a história is bizonyítja, hogy ha valahol a jó gyökeret vert, ott mindig a szép készítette az utat.” Kazinczy szerint a szép érvényre jutásának morális tétje van. Ahogy a nyelvújítók szavainak jó része mai mindennapos használatunk, ezt a megállapítását mára egészen elfelejtettük. Nem érdektelen személyének és tevékenységének felidézése.

A Petőfi Irodalmi Múzeum egy különleges kiállítást rendezett Kazinczy születésnek 250. évfordulója alkalmából. Nemcsak műveinek eredeti példányait láthatjuk, és bútorait, valamint mindazokat a relikviákat, amelyekkel az utókor tüntette ki, hanem bemutatják mindazokat a művészeti alkotásokat - szobrokat, illusztrált könyveket, kottákat, festményeket, grafikákat, amelyek hatottak gondolkodására.

A tizennyolc gyűjteményből válogatott százhetven műtárgy között láthatjuk így Goethe rajzát, Canova s Maulberts műveit, valamint Piranesi, Van Dyck rézmetszeteit, Ferenczy István szobrait. A kiállítás nagyon sok tárgyon és kelléken keresztül megidézi és bemutatja az életpálya főbb állomásait. Ízelítőt kapunk gazdag levelezéséből, s bepillanthatunk az irodalmi viták szellemiségébe. A gazdag kínálatú, hagyományos kiállítási tárgyakat vituális látnivalók egészítik ki. Ezen a módon beléphetünk a költő házába, és láthatjuk Pest-Buda animációs képét, s képnézegetőn a hotkóci kastély kertjét. Egy színes diasorból álló tablón megnézhetjük Kazinczy legkedvesebb és ízlését meghatározó műtárgyait sőt, filmet is láthatunk azokról a műalkotásokról, amelyeket Kazinczy utazásai során a Belvedereben és a Brukenthal képtárban láthatott.

Egy gazdag életmű méltó bemutatója a PIM kiállítása, mely Kazinczy Ferenc előtt tiszteleg.
Józsa Ágnes
véleményekhozzászólok
Magyar Újságírók Országos Szövetsége © 2005 | impresszum | médiaajánlat | levél a szerkesztőnek