Az országos lakásárak a 2006 áprilisi bázishoz képest év/év alapon elmúlt két évben minimális emelkedést mutattak, ha nem nagyítóval nézzük, stagnáltak. Azt is hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy ha a felpörgő inflációt is figyelembe vesszük, akkor reálértéken már kismértékű értékvesztéssel kell számolni.

Mi a helyzet a részpiacokon?

A több lakásos ingatlanpiac árváltozását figyelve kirajzolódik, hogy az elmúlt két évben egy elhúzódó stagnálásnak lehettünk szemtanúi. A több lakásos ingatlanok piacánál a panel lakások részpiacának helyzete sokkal elszomorítóbb képet fest. Az AXA Országos Panellakások Értékindexe a második negyedévben egyre inkább begyorsuló zuhanást mutatott. Az okokra nem nehéz magyarázatot találni: korszerűsítési problémák és az egekbe szökő fenntartási költségek.

Sokkal mozgalmasabb képet festett azonban a családi házak értékváltozása az elmúlt két évben. 2006 októberétől év/év alapon mintegy 15 százalékkal értékelődtek le a családi házak országos szinten, de azóta egy határozott trendfordulót lehetett tapasztalni és az idén az árak kezdtek ismét magukra találni. Az infláció hatása azonban reál értéken itt is jelentősen csökkentette a lakások értékét, így azok többségének, akik 2006 tavaszán vettek családi házat egészen idén nyárig még ingatlanuk 5-10 százalékos leértékelődésével is szembe kellett nézniük.

Itthon nem lesz ingatlanpiaci összeomlás

Murányi Ákos, a Duna House elemzője kérdésünkre elmondta, hogy Magyarországon nem kell ara számítani, hogy az ingatlanárak az amerikai vagy épp a brit példához hasonlóan összeomoljanak. Ennek két jó oka van.

Az egyik, hogy a magyar ingatlanárak a nyugati és a régiós országokhoz képest is alacsonyak, így kis túlzással élve nálunk nincs honnan összeomlani, de még komolyabb mértékben esni se nagyon. Pozsonyban például egy panellakásért nem ritkán 20-25 millió forintot is elkérnek, ez 2-3-szor annyi, mint amennyibe egy ilyen típusú otthon Budapesten kerül. A másik, hogy a magyar bankok hitelezési politikája szigorúbb volt az elmúlt években mint nyugaton, így itt kevesebb a rossz adós a jelzáloghiteleknél.

Elkerültek minket a spekulánsok

Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a hazai ingatlanpiacon nem jelent meg olyan mértékű spekuláció, mint a bajba jutott országokban. Spanyolországban például a spekulatív célú lakásvásárlás elérte a 60 százalékos arányt, míg nálunk ez csupán 5-6 százalék. Ebből logikusan adódik, hogy ott, ahol az emberek azért vesznek lakást hogy lakjanak benne, és nem azért hogy a remélt áremelkedésen profitot érjenek el, ott nem alakul ki lakáspiaci buborék ami után ki tudna durranni.

A Duna House elemzője hozzátette, hogy a használt lakások ára az elmúlt két évben lényegében stagnál, míg az újépítésűeknél az inflációt követő emelkedést lehetett tapasztalni. A következő 1-2 évben a szakember hasonló tendenciára számít, tehát Magyarországon sem összeomlásra sem pedig érezhető áremelkedésre nem kell számítani.