A Komáromban a héten aláírt megállapodásnak köszönhetően megindulhat a környezeti rehabilitáció a Szigetközben, a Csallóközben és a bős-nagymarosi projekt más érintett szakaszán. A környezeti vizsgálat legkésőbb 2009 végére elkészül.
A magyar és a szlovák delegáció vezetője
Illusztris helyen, a Világörökség címre pályázó komáromi Monostori Erődben írta alá augusztus 12-én dr.Erdey György, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium jogi és koordinációs szakállamtitkára, valamint Gabriel Jencik, a Szlovák Köztársaság kormányküldöttségének vezetője azt a megállapodást, amely rögzíti a magyar-szlovák közös Stratégiai Környezeti Vizsgálat menetét Bős-Nagymaros ügyében. A vizsgálat célja, hogy a Duna közös hasznosítása során a legkorszerűbb környezeti követelmények teljesüljenek. E munka során indulhat meg a környezeti rehabilitáció a Szigetközben, a Csallóközben és a bős-nagymarosi projekt más érintett szakaszán. A környezeti vizsgálatot magyar, szlovák és nemzetközi szakértők végzik, az legkésőbb 2009 végére készül el.
A vizsgálat előzménye, hogy az 1997-ben a hágai Nemzetközi Bíróság ítélete a Duna közös hasznosítása során a legkorszerűbb környezeti követelmények teljesülését írja elő. A stratégiai vizsgálat lehetővé teszi azt is, hogy a vizsgálat eredménye a 2009. év végéig elkészítendő uniós Víz Keretirányelv Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervéhez is illeszkedjen.
A monostori erőd bejárata
A most aláírt megállapodás történetileg a múlt század harmincas éveire nyúlik vissza, amikor a Duna-menti országok kormányai foglalkozni kezdtek a Duna hajózhatóságának javításával és a szabályozás kapcsán a vízi energia termelés lehetőségeivel. 1963. április 20-án Magyarország és Szlovákia megállapodást kötöttek arról, hogy közös beruházási programot dolgoznak ki a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megépítésére, majd 1977-ben aláírták a Szerződést. Az 1980-as évek közepén erőteljes tiltakozás kezdődött Magyarországon a gátrendszer ellen, amelynek hatására hazánk 1989-ben felfüggesztette a munkálatokat Nagymarosnál. Ezután sikertelen tárgyalások folytak a két állam között, majd a két ország a köztük folyó jogvitát 1992-ben közösen a hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztette.
A hágai Nemzetközi Bíróság 1997-ben kimondott ítéletében mindkét felet elmarasztalta, Magyarországot azért, mert jogtalanul szüntette meg az 1977. évi vízlépcsőszerződést, Szlovákiát pedig azért, mert jogtalanul helyezte üzembe a bősi erőművet. A Bíróság az ítélet végrehajtását a felek közös megegyezésére bízta, de iránymutatása során kiemelt hangsúllyal hívta fel a figyelmet a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételére. 2008. augusztus 12-én, a komáromi Monostori Erődben tartott kormányközi találkozó éppen a környezetvédelmi szempontok miatt jött létre, melynek folytatása mindkét ország előnyére válhat.
