Az Alapszabály két héttel korábban megkezdett vitájának folytatásával indult a rendkívüli küldöttgyűlés második napja szeptember 24-én, szombaton.

Napirend előtt szót kérve Tóth Károly ügyvezető elnök tájékoztatta a küldötteket, hogy a két héttel ezelőtt született határozatnak megfelelően az Ellenőrző Bizottság – a Magyar Narancsban megjelent, a MÚOSZ vagyongazdálkodását bíráló publicisztika állításait kivizsgálandó – megkezdte a működését. – A bizottság levelet ír a szerzőnek, hogy tárja a bizottság elé azokat a dokumentumokat, amelyek alapján a hetilapban közölt cikkét írta, meghallgatja a MÚOSZ pénzügyi munkatársait és az ügyvezetést is. A bizottság úgy döntött, a vizsgálat első körében nem élnek a külső szakértő bevonásának lehetőségével – mondta el Tóth Károly.

Az új Alapszabályban hangsúlyozottan szerepel a vélemény- és szólásszabadság értékeinek védelme: a küldöttek az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából, valamint az Európai Unió Alapvető Emberi Jogok Chartájából a legnagyobb hazai újságíró-szervezet, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége „alkotmányába” emelték az alábbi passzusokat:

„Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.”
(ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 19. cikkely)

„a) Mindenkinek joga van a szólásszabadsághoz. Ez a jog magában foglalja a véleménynyilvánítás szabadságát és az információk és eszmék átvételének és átadásának szabadságát a közhatóságok beavatkozása nélkül és a határoktól függetlenül.
b) Tiszteletben kell tartani a sajtószabadságot és a sajtó pluralizmusát.”
(Európai Unió Alapvető Emberi Jogok Chartája, 11. cikkely)

A MÚOSZ a média- és jogvédő szervezetekkel, valamint az ágazat szakszervezeteivel az együttműködés elmélyítésére, a civil kapcsolati háló bővítésére készül. Az induló újságíró generációk iránti nyitást fejezi ki a junior tagság beépítése az Alapszabályba. A szervezet nyitottságát hivatott erősíteni az újságíró elfogadott definíciója is: az Alapszabályba került meghatározásba beleférnek a bloggerek és az olyan határterületek képviselői is, mint a korrektorok, a vágók vagy például a tudományos folyóiratok szerkesztői. Eszerint:

„A MÚOSZ újságírónak tekinti azt a személyt, aki tájékoztatási vagy véleményformálási céllal létrehozott szellemi termékét a média valamely műfajában és csatornáján keresztül rendszeresen közzéteszi, vagy a közzétételben foglalkozásából eredően közreműködik. Újságírói tevékenységnek minősíthető a nyilvánosság tájékoztatásának alkotói folyamatában hivatásszerűen történő közreműködés.”

A MÚOSZ a küldöttek döntése alapján közhasznú társadalmi szervezetté alakul. Legfelsőbb szerve, a küldöttgyűlés határozza meg egyebek mellett az egyesület éves költségvetését, hatáskörébe tartozik az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása. A tagságot közvetlenül képviselő küldöttgyűlés tölti be a korábbi választmányi funkciókat is: félévenként legalább egyszer ülésezve a küldöttek alkotják meg és módosíthatják az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát és ők számoltatják be a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó testületeket, köztük az operatív munkát végző elnökséget, melynek létszáma 11 főre bővül.

A küldöttek az előterjesztett etikai és érdekvédelmi alapdokumentumok, különösen az Etikai Kódex kapcsán több módosító javaslatot fogalmaztak meg. Az Alapszabályt és a két kódexet a rendkívüli küldöttgyűlés nagy többséggel elfogadta, a három dokumentum az alábbi linkre kattintva érhető el:

>>> Magyar Újságírók Országos Szövetségének Alapszabálya
>>> Újságírói etikai kódex
>>> A magyar újságíró-szervezetek érdekvédelmi kódexe és érdekvédelmi intézményei

Az Alapszabály-módosítással megszűnő Választmány elnöke, Csillag Sándor az elmúlt évek közös munkájáért köszönetet mondott a Választmány tagjainak, az elnökségnek, és a hét év után leköszönt Eötvös Pál elnöknek. Szavait hosszan tartó taps fogadta.

Tóth Károly ügyvezető elnök a muosz.hu-nak a rendkívüli küldöttgyűlés zárónapja után elmondta: az egyik legfőbb feladatának a küldöttválasztás és a tisztújítás megszervezését, a tagságban rejlő alkotó energiák mozgósítását tartja, remélve, hogy a következő időszakban az egykori tagok közül többen visszatérnek a MÚOSZ-ba illetve olyanok érdeklődését is felkelti majd a szervezet, akik eddig nem voltak tagjai. – A rendszerváltás óta soha nem volt még ennyire szükség az újságírást hivatásuknak tekintők, a szakmailag és morálisan igényes sajtómunkások közeledésére, összefogására, mint ma – fogalmazott Tóth Károly.