A MÚOSZ Etikai Bizottsága (EB) 2012. március 6. napján tartott teljes ülésén megvitatta dr. Halák László – az EB tiszteletbeli elnöke – által előterjesztett panaszt. A panasz szerint 2011. április 1-én minden közszolgálati média hírműsora közölte az MTVA Hírcentruma által rendelkezésére bocsátott, Papp Dániel – az MTVA Hírcentrumának ezután főszerkesztőnek kinevezett munkatársa – által készített tudósítást az Európai Zöldpárt Budapesten tartott sajtótájékoztatójáról.

A tudósítás három valótlanságot tartalmazott, amelyek egyértelműen bizonyíthatóak voltak az „INDEX” hírportál montírozatlan videó felvételén bemutatott események megtekintése nyomán.

Az Etikai Bizottság megállapította, hogy Papp Dániel nem tagja a MÚOSZ-nak, így a vizsgálat eredményeként nincs módjában etikai büntetést kiszabni az elkövetett etikai vétség miatt.

Az Etikai Bizottság megállapította, hogy Papp Dániel az MTVA Hírcentrumának vezetője súlyos etikai vétséget követett el. Az Etikai Bizottság él a véleményalkotási jogával és szakmai állásfoglalását kifejti az eseménnyel kapcsolatban, hogy a szakma nyilvánossága elé tárja, megelőzendő, hasonló, súlyos etikai szabálysértések ismétlődését.

INDOKLÁS

Papp Dániel a sajtótájékoztatón feltette a kérdést Daniel Cohn-Benditnek, demokratikus értéknek tartja-e a kiskorúak szexuális tárgyú megközelítését?

Daniel Cohn-Bendit a kérdés elhangzása után azonnal válaszolt – kb az Európai Zöldpárt budapesti sajtótájékoztatójának 23-25 perce között:

„Soha nem állítottam, hogy ezt vegyék bele az alkotmányba. Az alkotmánynak nem az a dolga, hogy életstílust definiáljon, hanem az, hogy egy demokrácia struktúráját meghatározza. Az életvitel magánügy.” Az MTVA Hírcentrumában összemontírozott riport úgy tudósított a történtekről – montírozás segítségével –, hogy már a riporteri kérdés elhangzása közben elhagyta Cohn-Bendit a sajtótájékoztató helyszínét, majd azt állította, hogy nem is válaszolt a feltett kérdésre, továbbá, hogy csak a jelenlévő LMP elnöke válaszolt.

A három állításból egyetlen egy sem igaz, mert 1.) válaszolt, 2.) a válaszadás után 25 perccel később távozott, amiről a sajtótájékoztató moderátora elmondta, hogy a repülőtérre kellett sietnie és 3.) Schiffer András nem a kérdésre válaszolt, hanem véleményét nyilvánította arról a szerinte szégyenletes magyarországi sajtógyakorlatról, amely személyes rágalmakkal tereli el a figyelmet a lényegi mondanivalóról.

Az eset meglehetősen nagy felháborodást váltott ki a szakmai közvéleményben és a tévénézők körében. A valótlan állítások lelepleződése után semmiféle reparáló intézkedés nem történt.

Dr. Halák László – akkor még az Etikai Bizottság elnöke – nyílt levélben fordult Szalai Annamáriához és indítványozta, hogy a médiahatóság hatalmas jogkörrel rendelkező vezetője figyelmeztesse Papp Dánielt: A nemzetközi és a hazai sajtóetika szerint sem korrekt az az újságírói tevékenység, amely a tárgytól eltérve, hamis adatokkal fedi el a valóságot.

Ami történt, az nemcsak a médiaetika szabályait sérti, hanem az új médiatörvényt is. Idézte a törvény 7. § (1) bekezdéséből: „…médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, …kötelesek …eljárni.
A 83.§ (2) szerint: „A közszolgálati médiaszolgáltatás törekszik: a) a média szakmai innovációra, a szakmai színvonal folyamatos emelésére, a magas etikai mérce alkalmazására a médiaszolgáltatásban.”

Az Etikai Bizottság elnöke úgy vélte, az új alkotmány elfogadása a lehető legjobb alkalom arra, hogy a Szalai Annamária által vezetett legfőbb irányító, ellenőrző szervezet, még a tapasztalt helytelen gyakorlat elterjedése előtt, olyan hatást gyakoroljon az érintett újságírók körében, amely megállítja ennek a helytelen gyakorlatnak a terjedését.

A nyílt levél hatástalan maradt. A Médiatanács méltatlan bürokratikus huzavonába kezdett. Papíralapú beadványt kért, mert elektronikus levél alapján nem indíthatnak eljárást, majd hiánypótlásra szólította fel az etikai bizottság elnökét, annak érdekében, hogy bizonyítsa, a Magyar Televízió 1. és 2. programjánál helyreigazítási eljárást kezdeményezett-e?

Az EB elnöke válaszlevelében kifejtette: Nem kifogásolta sem az M1, sem az M2, sem a Duna TV, sem az MR híradását, hiszen Csák Gyula az MR akkori hírigazgatója még a nyílt levél elküldése előtt közölte „A mai Déli Krónikához kapcsolódva: a magam részéről mélységesen elítélem, és szakmailag, emberileg is felháborítónak tartom, hogy egy olyan anyag, mint ami Daniel Cohn-Benditről készült, elhangozhatott a közszolgálati Magyar Rádió hírműsorában. Egyúttal jelezném, hogy a Magyar Rádió hírműsorai és hírei tartalmáért az MTI Hírcentruma felel.”

A tények ismeretében tehát ez okból sem kért helyreigazítást, ellenben egyértelműen azt kérte továbbra is, figyelmeztessék a frissen kinevezett főszerkesztőt, hogy nem követhet olyan híreket hamisító gyakorlatot, amely sérti a médiatörvényt és a médiaetikát.

Volt más oka is a helyreigazítás kérésének elmaradására.

. A Polgári Törvénykönyv, a 1959. évi IV. Törvény rendelkezését idézzük:

79. § (1) Ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül - követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás).

Hogy teljesen egyértelmű legyen, idézzük a következő Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást:

PK 13. szám
I. Sajtóhelyreigazítást az kérhet, akinek a személyére a sajtóközlemény - nevének megjelölésével vagy egyéb módon - utal, vagy akinek a személye a sajtóközlemény tartalmából felismerhető.

A Médiatanács azonban a helyreigazítási eljárás elindítása elleni kifejezett tiltakozás ellenére az eljárást elindította, majd a hiánypótlás elmaradása miatt meg is szüntette anélkül, hogy egyetlen szóval elmarasztalták volna Papp Dánielt a súlyos törvényszegés és etikai vétség elkövetése miatt. A Médiatanács jogászainak szakmai tudását kérdőjelezi meg, hogy olyan helyreigazítási eljárás megindítására hívták fel az etikai bizottság elnökét, amelyre nem volt törvényes joga, amilyen eljárást csak Daniel Cohn-Bendit indíthatott volna el Papp Dániel törvényt és etikát egyaránt sértő újságírói gyakorlata miatt.

Az Etikai Bizottság sajnálattal állapítja meg, hogy a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma 15. Kpk.45.439/2011/5. számú, 2012.február 16.-án kelt végzésében szintén figyelmen kívül hagyta a Polgári Törvénykönyv idézett szakaszát és helyt adott a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság eljárást megszüntető végzésének. Azt a tényt minősíteni sem tudjuk, hogy az NMHH Médiatanácsa által mindvégig törvénysértő módon folytatott eljárás költségét,(5.000.-Ft) és az államot megillető eljárási illetéket (7.500.- Ft) dr. Halák Lászlóra rótta ki a Fővárosi Törvényszék, tekintet nélkül arra a tényre, hogy dr. Halák László mindvégig ellenezte a törvénysértő eljárás megindítását, amely mellett a Médiatanács kardoskodott és amelynek eredményeként egyetlen rosszalló szót sem ejtett a Médiatanács Papp Dániel törtvényt, és sajtóetikát sértő magatartásáról.

Az Etikai Bizottság szükségesnek látta, hogy éljen a véleménynyilvánítás szabadságjogával. Szakmai állásfoglalásával egyértelművé kívánja tenni, nem lehet semmiféle indokkal az újságírói gyakorlatban megrendíteni az újságírók igazmondásába vetett bizalmat. Nem lehet megkérdőjelezni a hírek szentségét és a vélemények tisztességét, szabadságát.