Az Érdekvédelmi Bizottság (ÉB) 2009. június 22-i ülésén, amelyen meghívott vendégként részt vett Ráksi Katalin, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Eötvös Pál, a MÚOSZ elnöke, a szabadfoglalkozású előadóművészek és újságírók egy lehetséges alternatív foglalkoztatási formájáról volt szó.
Ráksi Katalin az ülésen elmondta: a színházi szakszervezet két éve dolgozik azon, hogy a szabadfoglalkozású előadóművészek számára elérhető legyen egy honortábla, azonban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és több európai ország hasonló szerve ezt jogellenesnek tartja, s több ilyen ajánlást kidolgozó szervezetet megbüntetett ezért a tevékenységért.
(A Gazdasági Versenyhivatal tavaly ősszel három millió forintra büntette a MÚOSZ-t a sajtómunkáért fizetendő honoráriumok minimális mértékét meghatározó ajánlások közzétételéért. Az Elnökség úgy döntött, jogorvoslatért bírósághoz fordul – a szerk.)
Ráksi Katalin június közepén részt vett egy brüsszeli tanácskozáson, melyen a részvevők megállapodtak, hogy a szabadfoglalkozásúak érdekeinek védelmében figyelemfelhívó levelet fogalmaznak az Európai Parlament és az Európai Bizottság tagjainak. A Nemzetközi Újságíró Szövetség kidolgoz egy modell-javaslatot a szellemi szabadfoglalkozásúak foglalkoztatási körülményeire, s e dokumentumokat nyomatékosítandó, megszerveznek egy európai szakszervezeti szövetségek közötti találkozót.
Eötvös Pál egy aktuális dán eset kapcsán
(lásd keretes írásunkat – a szerk.) kifejtette: a szerződési szabadságnak kétirányúnak kellene lennie, tehát mind a munkaadónak, mind a másik oldalnak lehetősége kellene, hogy legyen általános feltételek megfogalmazására. A MÚOSZ elnöke hangsúlyozta: Magyarországon is kellene találni egy, az alkalmazotti és a vállalkozási jogviszony közötti, átmeneti formát – egyfajta alkalmi munkavállalói státuszt –, amely figyelembe veszi a szakmai specifikumokat és a foglalkoztatási sajátosságokat is, és amelynek keretében olyan feladatokat lehetne elvégezni, amelyek teljesítése nem mérhető egzakt mérőszámokkal. Eötvös azt javasolta, hogy fogalmazzanak meg az érintett szervezetek egy közös levelet e közbülső jogintézmény megteremtése érdekében.
Móza Katalin, az Érdekvédelmi Bizottság elnökének indítványa szerint ez a levél jogi közreműködők bevonásával július közepéig készülhet el. Az álláspont kidolgozásában részt vesz: Acsay Judit, a MÚOSZ alelnöke, Fejes Gábor, a Színházi Dolgozók Szakszervezete által megbízott jogász, Erdész Éva, a GVH-eljárásban a MÚOSZ-t képviselő jogász, Eötvös Pál, Ráksi Katalin és Móza Katalin.
A dán munkaügyi bíróság a szabadúszó újságíróknak adott igazat
A dán munkaadói szervezet egyik tagszervezete, az AP érdekében, beperelte a dán újságíró-szervezetet, mivel az AP új, a korábbinál kedvezőtlenebb szerződést ajánlott a szabadfoglalkozású újságíróknak, a szakszervezet pedig ezt elutasította. A felperes szerint a vállalkozó szabadúszó újságírók nem tartoznak a szakszervezeti érdekkörbe, rájuk nem vonatkozik sem a kollektív szerződés, sem a bérmegállapodás. A dán munkaügyi bíróság ezzel szemben a szakszervezetnek adott igazat, megállapítva, hogy csak a cégformában működő újságírók tartoznak a versenyhivatali hatáskörbe, a szellemi szabadfoglalkozásúak nem. Hasonló esetek történtek Finnországban, Írországban is.
A dán esetről csak egy kérdés jut eszembe. Látott már Magyarországon szabadúszó újságíró szerződést, amiben előre meg van határozva fizetendő összeg?