Idézünk a leveléből:

„Zsidó származású lévén mélységesen megalázott, ugyanakkor fokozott félelmet ébreszt bennem, hogy a gazdasági válság miatt felelőssé teszi a zsidóságot, ezzel is katalizátorként erősíti az antiszemitizmus terjedését, ami a mai politikai és társadalmi közegben különösen veszélyes és üldözendő…
A cikkben szereplő mondatrészek és kifejezések, illetve maga az egész cikk akár szövegkörnyezetéből kiemelve, akár szövegkörnyezetével együtt értékelve is alkalmasak a közösség elleni izgatásra, a jó ízlés megsértésére, a vallás és a zsidóság meggyalázására…
Kérem Önöket, hogy az újságíró szakma nevében széles sajtónyilvánosság mellett határolódjanak el a cikktől, illetve annak írójától”

A levelet egy magyar állampolgár írta, akinek a Magyar Köztársaság Alkotmánya biztosítja a minden embert megillető jogokat, és akit alaptörvényünk védelmébe vesz minden hátrányos megkülönböztetéstől. Alaptörvényünk azt is kilátásba helyezi, hogy aki megsérti az állampolgárok jogait, annak felelnie kell a törvény előtt a tettéért.

A MÚOSZ Etikai Bizottsága osztozik a magyar állampolgár – és mások – felháborodásában, elhatárolódik mind az írás mondanivalójától, a stílusától, mind a szerzőtől és az internetes portál szerkesztőitől, akik ennek a felháborító írásnak nyilvánosságot biztosítottak. Határozott véleményünk, hogy a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának egymáshoz való viszonyának súlyos torzulását tükrözi ez az írás éppen úgy, mint az – a Magyar Hírlapban megjelent –, amelyet mottóként idéz, és amelynek – egyesek véleménye szerint –, a paródiájaként jelent meg.

Napjainkban a sajtószabadsággal, a nyilvánossággal visszaélők szívesen hivatkoznak az Alkotmánybíróság határozatára, amely a véleménynyilvánításnak fokozott védelmet biztosít egyéb szabadságjogok érvényesítése mellett. Alkotmányunk 61.§.(1)bekezdéséhez fűzött indokolásában ezt olvashatjuk: „Bárki gondolatainak, meggyőződésének megfelelően véleményt formálhat a külvilág történéseiről, és ennek megfelelő keretek között hangot is adhat.” Majd a továbbiakban „A sajtó szabadsága egyúttal a cenzúra tilalmát is jelenti, de magában hordozza a vélemény kinyilvánításáért való felelősség vállalásának szükségességét is.

Számos, nyomtatásban, vagy interneten közétett írást, fotót, rádió- és tévéműsort sorolhatnánk itt fel, amelyeknek annyi közük van a vélemények „megfelelő keretek közötti hangot adásához”, mint a lopás, a rablás, a csalás és más tulajdon elleni bűncselekmény tilalmának a tulajdonszerzés szabadságának korlátozásához. Véleményünk szerint nincs olyan újságírói műfaj, amelyben „a vélemény kinyilvánításáért való felelősség” lehetővé tenné az inkriminált írásokban kifejtetteket.
Az Alkotmánybíróság emelt szintű védelme a véleményekre vonatkozik, nem a rasszista gyűlölködésre, nem a becsületsértésre, nem a vallási meggyőződés bemocskolására, nem a személyiségi jogok súlyos sérelmére, nem a trágárságra, a gusztustalanság elszabadulására. Ezek ugyanis nem vélemények, hanem bűncselekmények, a közerkölcs, a szakmai etika megsértései.

Megállapítjuk, hogy az írások esetében joggal merül fel az Újságíró Etikai Kódex és a Közös Etikai Alapelvek megsértésének alapos gyanúja. A felháborító írások szerzői nem tagjai a MÚOSZ-nak, ezért etikai vétségüket szankcionálni, nincs lehetőségünk. Elítélni, állást foglalni kultúrálatlanságukért, hangvételükért azonban van módunk, és mint a Magyar Köztársaság törvénytisztelő, az alkotmányos szabadságjogokhoz ragaszkodó polgárai, tiltakozunk a kifogásolt tartalom és stílus terjedése ellen, és érdeklődve várjuk, milyen hivatalos intézkedések születnek a demokráciánkat veszélyeztető gyakorlat terjedésének megakadályozása érdekében.

Véleményünket közzétesszük a honlapunkon, megküldjük az MTI-nek és mindazoknak a szerveknek és szervezeteknek, amelyekhez a nálunk is panaszt tevő magyar állampolgár előterjesztette aggodalmait.