Mint emlékezetes, tavaly ősszel Kiss Péter, az akkori munkaügyi miniszter a MÚOSZ érdekvédelmi bizottságának (ÉB) vendégeként beszámolt a kényszer-, illetve színlelt vállalkozások felszámolását célzó törvénymódosítás tervéről, amelyhez együttműködést ajánlott az újságíróknak. A törvénytervezettel kapcsolatos fenntartásokra reagálva a miniszter elárulta, hogy az újságírók speciális helyzetéhez is illeszkedő köztes munkajogi státusz, az úgynevezett önfoglalkoztatási forma bevezetése várható.

Az ÉB múlt év decemberben megvitatta az időközben Kiss Pétertől megkapott törvényszöveg tervezetét. A testület a miniszternek írott levélben foglalta össze véleményét, és hangsúlyozta, hogy "a munkaügyi kormányzat jó szándékú kezdeményezése csak akkor lesz a piac összes szerepelője számára előnyös és morálisan is elfogadható, ha a változtatás a munkavállalók költségelszámolásának könnyítését és az alkalmazók költségeinek csökkentését egyszerre célozza meg".
A Munka Törvénykönyvének módosítását (2003. évi XX. tv.) a március 31-i záró szavazáson az országgyűlés egyöntetűen, ellenszavazat nélkül fogadta el. A jóváhagyott szövegváltozat nélkülözte az újságíró-szövetség képviselőinek szempontjait.

A július elsejei hatállyal életbe lépő jogszabály azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy a munkaügyi ellenőrök ezután tömegesen minősíthetik munkaviszonynak a vállalkozói szerződéseket. Ez a lehetőség a fuvarozó és az őrző-védő cégek mellett az újságírókat is érthetően nyugtalanította.
Válaszlépésként május 21-én Orosz Balázsné, a MÚOSZ jogi képviselője a Mtv. módosításának hatályba lépését elhalasztó javaslatot dolgozott ki, amit az ÉB május 28-án egyhangúlag támogatott. A Magyar Rádió Rt. Üzemi Tanácsa május 29-én az ügyben szintén levelet intézett Szili Katalinhoz, az országgyűlés elnökéhez. Mindkét testület azt szorgalmazta, hogy a törvényhozók függesszék fel a módosítás hatálybalépését, és a munkaügyi szigorítás csak - a munkaügyi miniszter által korábban megígért - önfoglalkoztatói státusz elfogadásával egyidejűleg lépjen hatályba.
Június elején a MÚOSZ érdekvédelmi bizottsága, majd elnöksége megvitatta a kialakult helyzetet, és áttekintette az önfoglalkoztatói formáról a munkaügyi tárca honlapján nyilvánosságra hozott vitaanyagot. A két testület egybehangzóan állapította meg: az önfoglalkoztatásról közölt dokumentum csak általános tájékoztatást ad, nincsenek benne konkrét javaslatok, alternatívák, továbbá nem ad eligazítást arról sem, hogy milyen adózási, polgári és társasági jogi, illetve munkajogi feltételekkel kell számolnia az önfoglalkoztatást vállaló/választó munkaadónak, illetve munkavállalónak.

A MÚOSZ és a Magyar Lapkiadók Egyesülete ezek után közös levélben fordult az új foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez. A Burány Sándor mellett több vezető kormánypárti és ellenzéki politikushoz eljuttatott levélben a szakmai szervezetek vezetői azt javasolták a törvényhozóknak, hogy a Munka Törvénykönyve módosításának július elsejei hatálybalépését halasszák el, mert a módosítás különösen hátrányos helyzetbe hozza a nyomtatott és elektronikus sajtóban dolgozókat. "A MÚOSZ és az MLE támogatja a Munka Törvénykönyve jogharmonizációs célú módosításait, ezen belül a kényszervállalkozások, a fekete foglalkoztatás, s ezzel összefüggésben a munkavállalók kiszolgáltatottságának visszaszorítását. A végrehajtással kapcsolatos pillanatnyilag ismert részletek azonban meglehetősen kimunkálatlan koncepciót tükröznek. A rövidesen életbe lépő módosítás végrehajtásáról eddig nyilvánosságra került ellentmondásos és tisztázatlan részletek miatt olyan szakmai vélemény alakult ki, amely szerint fokozódhat a jogbizonytalanság, és a kormány képviselői által többször nyilvánosan is hangoztatott szándékkal ellentétben tömeges munkanélküliség állhat elő. A közterhek további növekedésére lehet számítani, a vállalkozó tevékenység nemkívánatos korlátozása alakulhat ki, bizonyos alkotmányos jogok is sérülhetnek, és tömegesen elszaporodhatnak a hosszan elhúzódó bírósági ügyek."

A munkaügyi miniszter június 25-én érkezett válaszlevelében felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat benyújtásához a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanácsban megszerezte a szociális partnerek egyetértését, és újra elmondta, hogy "július 1-jétől nem kell dömpingszerű munkaügyi ellenőrzésekre számítani. Az önfoglalkoztatási törvény hatálybalépéséig terjedő időszakot egyfajta türelmi időnek tekintjük." A törvény hatálybalépésének elhalasztására irányuló kérést azonban Burány Sándor határozattan elhárította.

A MÚOSZ elnöksége júliusi ülésén újra tárgyalt az időközben hatályba lépett jogszabály újságírókat érintő következményeiről. A testület tagjai úgy döntöttek, hogy miután több fórumon is hiába adtak hangot a törvénymódosítással kapcsolatos aggályaiknak, közleményt fogalmaznak meg a kényszervállalkozóként dolgozó kollégák védelmében. Az elektronikus és nyomtatott médiában sajátos módon visszhangtalan maradt közlemény felhívta a közvélemény figyelmét arra, hogy "a módosítások nyomán a magyar sajtóban munkahelyek szűnhetnek meg, csökkenhetnek - az amúgy sem magas - fizetések, és az ígéretek ellenére várható ellenőrzések lehetetlen helyzetbe hozhatják a kényszervállalkozó újságírókat".

Burány Sándor július közepén a MÚOSZ elnökét levélben személyesen tájékoztatta a Munka Törvénykönyve "kényszervállalkozásokat" érintő módosításának "lényegéről, és az ehhez kapcsolódó lépésekről". A miniszter közölte, hogy a kormány a nyár végén törvényjavaslatot kíván benyújtani az országgyűlésnek, amely "lehetővé teszi majd, hogy amennyiben az aggályos foglalkoztatási viszonyt 2004. március 31-ig tartalmának megfelelően átalakítják, úgy az érintettek a múltra nézve mentesüljenek az esetleges adó- és járulékkülönbözet megfizetése alól".

Megjelent a Magyar Sajtó 2003. szeptemberi számában